124838. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozókhoz való elektródaelrendezés

Megjelent 15*40. évi október hó 1-én. MAGYAR KIBALYJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124838. SZÁM, VII/cl. OSZTÁLY. — B. 14620. ALAPSZÁM. Elektronsokszorozókhoz való elektródaelrendezés. Robert Bosch G. m. b. H., Stuttgart. A bejelentés napja 1939. évi december hó 11. Németországi elsőbbsége 1938. évi december hó 22. A találmány elektrosztatikus működésű szekunder elektronerősítőkhöz való új elektródaelrendezés. A sokféle ismert elektródaelrendezés közül az egyik szo-5 ikásos elrendezést az 1. ábrában tüntettük fel. Az elektródákat, melyeknek növekvő potenciáljuk van, rendszerint úgy rendezik el, hogy az eilektronpálya minden egyes 'elektródán körülbelül 90°-os irányválto-10 zást szenved, azonban mindig csak úgy, hogy a közepes elektronpálya a kezdő fokozattól a végső fokozatig egyetlen síkban fekszik, amint ezt az 1. ábrában feltüntettük. Ennek az elektródaelrendezés-15 nek az a hátránya, hogy sok elektron kihasználatlan, mert azok könnyem az 1, lábrában x-szel jelölt útra kerülnek és így nincs alkalmuk arra, hogy abbatn a fokozatban, amelyben rendeltetésük szerint 20 'szekunder elektronokat kellene kiváltaniuk, e feladatuknak megfeleljenek. A (térkihasználás is rossz, mert nagyobb számú fokozat esetén a cső igen hosszú Hogy az elektronoknak azon a fokoza-25 tton való lehetséges átjutását áttekinthető módon érthetővé tegyük, amely fokozat» iban a cső hibamentes működése esetén szekunder elektronokat kell kiváltán iok, a 2. ábrában az 1. ábrának megfelelő oly 30 ^berendezést tüntettünk fel, amelynél az elektródák elfelezett négyszögletes hasáb -alakúak. Az elektródák szabatos alakját a 3. ábrában távlati képben, a 4. ábrában kifejtve tüntettük fel. 35 Az 1. ábrában feltüntetett elektródákíkal ellentétben a 3. ábrabeli elektródáknál az (a) drótháló helyett néhány vékony, egymással párhuzamos (d) drótot rendeztük el, amelyek e sík potenciálját szintén meghatározzák, könnyebben állít- íO hatók elő és kevesebb primerelektront fognak le. A görbe (b) hátsó fal helyett a (d) •drótokból alkotott síkhoz ós az (f) kilépő nyílás síkjához 45° alatt hajló sík (e) szejkunderemissziós felületet rendeztünk; el. 45 Az elektronok be- és kilépési nyílásai négyzetesek. Az ,(e) szekunderemissziós felület elektronoptikai szempontból kedvezőbbem fekszik a következő, magasabb potenciálú elektródához képest, mint az 1. 50* áibrabeli kivitelnél, úgy hogy a> szekunder elektronokra kifejtet leszívó hatása kedvezőbb. A 2. ábrában vékony vonalakkal vázlatosan feltüntettük az ekvix.iotericiális felü- 55 leteket, amelyek az elektronok pályáját meghatározzák. A pontozott vonalak az elektronok útjait mutatják. Az (e) eimiszsziós felület középső '(0) részén kivátott (elektron nagy valószinüséggel eléri a leg- 60« '.közelebbi elektróda ©missziós felületét. A ;(p) szegélyen kiváltott elektron az erős 'kitérítő hatású erővonalkörzetben oly görbe pályán haladihat, hogy egy fokozatot átugrik ós közvetlenül a legközelebbi 65-második fokozat elektródájához juthat. Ezért oda kell törekednünk, hogy azekvipotenciális felületek más eloszlását érjük el, úgy hogy a szegélyek 'mentén kiváltott ^elektronok haisznosítatlannl ne maradja- 70-nak. Az 5. ábrában más elektródaelrendezést