124817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kazánvíz köpködésének megakadályozására

2 124817. találmány keretén belül oly viszonyt ér­tünk, amely az elméleti ekvivalens viszony­tól + 1.0 német keménységi fokkal eltér­het, minthogy a találmány szerinti műszaki 5 hatást ilyen eltérések fennforgása esetén még elérhetjük. Azon mozdonykazán jegyzőkönyve, amelyre a fenti adatok vonatkoznak, a következő: X,,VZ b6 + táP " P cm3 m <TM3 látása után to 110 225 397 547 1200 0,8 1,05 1,0 1,15 1,1 1,0 1,6 1,7 1,9 1,8 Sűrűség Kazán Bé° köpköd 0.40 nem 0,52 nem 0,61 nem 0,62 nem 0,60 nem 15 Oly kazántápvizet, mely a fenti feltéte­leknek, nevezetesen a karbonát-, illetve bi­karbonát-tartalom és a maradék-kemény­ség megegyezésének megfelel, többféle mó­don állíthatunk elő. Ilyen vizeket előállít-2) hatunk akár oly eljárások segélyével, me­lyeknél kicisapószerek, mint pl. szóda, vagy mész, vagy mindkettői adagolása útján ka­punk a fenti követeim árnyéknek megfelelő vizet, akár oly eljárások segélyével, me-25 lyék a víz feldolgozását kationcsere útján teszik lehetővé. Az alantiakban néhány ilyen eljárást példáként ismertetünk. Ha természettől fogva karbonátszegény víz áll rendelkezésre, melynél a karbonát-80 'keménység például nem több, mint 3°, úgy ilyen vizet, amelynek emellett még leg­alább ekvivalens mennyiségű nem-karbo­nátkeménységet kell tartalmaznia, oly ka­tioncserélőkkel kezelhetünk, melyek alkáli-35 sókkal csupán oly mennyiségben regene­ráltatták, hogy kezelés után a kívánt össze­tételű vizet, nevezetesen 3°-nál nem na­gyobb maradék-keménységű vizet, kapjunk. További eljárásként, melyet ugyancsak 40 különösen karbonátszegény vizeknél alkal­mazhatunk, teljesein lágyított víz megfelelő mennyiségeinek nyers vízzel való keverése kínálkozik. Ha például oly nyers víz áll rendelkezésünkre, amely 3° karbonátke-45 ménységet és 2° nem-karboinátkeménységet tartalmaz és báziscserélés útján teljesen lá­gyított vizet e nyers vízzel 2:3 arányban elegyítünk, oly keverékvizet kapunk, amely 1.2°-nák megfelelő mennyiségű alkálikar-50 bonátokat és 1.2° nem-karbonát maradék­keménységet tartalmaz, A keverékvízben ily módon mind abikarbomáttartalom, mind a maradék-keménység 3 német keménységi foknak felel meg. Az emellett még jelein-55 lévő 1.8° karbonátkeménység a kazánban való felhevítéskor ugyancsak kalciumkar­bonáttá alakul át és kicsapódik. Ha pl. oly víz áll rendelkezésűinkre, amely 3° karbonátkeménységet és 12° nem­karbonátkeménységet tartalmaz, úgy 3 rész yo báziscsere útján teljesein lágyított vizet 1 rész nyers vízzel keverünk, amikor is oly vizet kapunk, melynek bikarbonáttartalma (3°) éppen annyi, mint maradék-kemény­sége. ' ' Ö5 Karbonátdús vizeknél különösen oly el­járás mutatkozott előnyösnek a fenti táp­víz előállítására, melynél a vizet kation­cserével oly módon állítjuk ©115, 'hogy a kation-cserélőt sav és a'jkálisó keveré- 70 kével, pl. sósavval' és konyhasóvaj, vagy pedig savval és alkálisóval!, pl. sósavval és konyhasóval, egymást köve­tően, olyan mennyiségben regeneráljuk, hogy a regenerálás után a kationcserélő- 75 bői távozó víz a bikarbonátok és a kemény­ség kívánt viszonyát mutassa fel. A sósav­nak a regeneráláskori adagolásával a bi­karbonátkeménységet szabályozzuk, a kar­bonátkeménység változtatható mennyiségét 80 szabad szénsavvá alakítjuk át, míg a kationt a kationcserélő tartja vissza és a konyhasó mennyiségének megfelelő meg­választásával, különösen a keménységet szabályozzuk, amennyiben a szénsavvá nem 85 átalakult karbonátkeménységnek és a nem­karbonátkeménységnek a kationcserélő csak bizonyos részét tartja vissza. Látható, hogy az alkálisó- és a savhozag adagolt mennyiségeinek a víz tulajdonsa- 90 gaihoz kell igazodniok. Eljárhatunk úgy, hogy pl. valamely kationcserélőt csak oly mértékben regenerálunk savval, hogy a szürlet 0.6 német keménységi foknak meg­felelő maradék bikarbonáttartalmat mutat 95 fel és egyidejűleg vagy egymást követően alkálisókkal oly mennyiségben regenerál­juk, hogy még 0.6 német keménységi fok­nak megfelelő maradék-keménység ma­radjon vissza. 100 Ha a kazánvíz ellenőrzésénél kitűnnék, hogy a kazánvíz alkalitása a vízkezelőte­lep üzemében beállott hiba vagy a VÍZJ összetételének hirtelen megváltozása kö­vetkeztében emelkedik, úgy ennek oka csak tos az lehet, hogy oly víz tápláltatott be, mely­nek karbonát-, illetve bikarbanáttartalma nagyobb, mint keménysége. Ebben az eset­ben a kazánvíznek a kedvező összetételre való beállítását úgy érhetjük el, hogy most 110 már oly vizet táplálunk be, melyben a ma­radék-keménység nagyobb, mint a bikar­bonát- vagy karboináltartalom, úgyhogy e keménységtöbblet betáplálása következté­ben a kazánvíz alkalitásának korrekciója 115

Next

/
Thumbnails
Contents