124812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos csőhegesztésre és gép ennek keresztülvitelére

1 24812. 3 menetű» tárcsáinak a «hegymenetű» tarosához viszonyított elrendezésével. Egy másik tökéletesítés oly tárcsa alkalmazásában áll, amely elég széles ahhoz, 5 hogy elkerüljük a melegnek túlierős koncentrációját és a tárcsa gyors kopását, továbbá abban, hogy ezt az alkatrészt a csövön lényegesen kisebb nyomással alkalmazzuk, mint az, amelyet a «hegymenetű» 10 tárcsák gyakorolnak. A tapasztalat a «völgymenetei» tárcsa számára olyan nyomásérték alkalmazására vezetett, amely egyenlő a «hegymeinetű» tárcsa nyomásertékének felével (egyes esetekben a hanma-15 dával vagy még kevesebbel). Más tökéletesítések a leírásiból fognak kitűnni. Több, a szöveghez mellékelt ábra példaképen ismerteti a találmányt és kivitelezésének módját. Az 20 1., 2. és a 3. ábra magyarázatát adja az ezideig javasolt gépek fogyatékos működésének. A 4. és az 5. ábra a találmány szerinti új eljáráshoz való berendezés vázlatát tüm-25 téti fel. A 6. ábra azt a javítást mutatja, amelynél a «nyomó»-tárcsáknak alkalmasan megválasztott segédfeszülitsége van. A 7. ábra azt az elvet adja meg, amely 30 szeriint az áram a «völgymenetű» tárcsa érintó'myomására hat. A 8. ábra az említett tárcsanyomás egyéni szabályozásának foganatosítását és a megmunkálandó darab felszabadítására való 35 gyors elmuzduláisának módját mutatja be. A 9. és a 10. ábra részleteket ad az elektródokat ellátó áramvezetői berendezés foganatosításáról. A 40 11. ábra a gép összképét mutatja. Amint az 1. ábra mutatja, két, a résre helyezett tárcsa nem ad jó hőimérsékleitielosztást. Tegyük fel ugyanis, hogy a (nyers munkadarab a niyíl irányában mozdul el:, 45 a (3) csői, amikor az (1) tárcsa alá kerül, hideg; ebből következik, hogy miveil az (1) és a (3) közötti érintkezés nagyon hiányos az érdesség, a rozsda, a reve (kb. 400° körül keletkezői fekete vasoxid) stb. 50 miatt, az áramáthaladással fejlesztett hőmennyiség e helyen jelentékeny. Az ábra megértésére a hőimeninyiiséget vonatozással tüntették fel s a voinalozás sűrűsége megfelelt a fejlesztett energia sűrűségéneik (és 55 nem a hŐImérsékletaek, mely annak a függvénye). Nyilvánvaló, hogy ez nagyon jelentékeny (4)-nél az (1) tárcsa alatt. Ellenben a (2) tárcsa alatt, noha az áram, ugyanaz, mint előbb, a (6)-nál fejlesztett hői mennyisége aránylag sokkal kisebb, 60 mert a fém lágy és az érintkezés kitűnői; ez pedig nagy fogyatékosság, mert a hegesztés épen a (2) tárcsa alatt történik, és itt van szükség a hevítés maximumára. Emellett a csői nincs egyenletesen he;- 65 vítve: a csői (5) felső része, mely az áramátlépés helye, elég nagy mennyiségű hőit kap, míg (3) alsó része majdnem semimit se melegszik. A munkadarab hőmérséklete, mely egy- 70 aránt függ az anyag hőkapaciitástól, a hővezetéstől és a sugárzástól, elég közvetileinül van a kifejtett energiához kötve és az energia hozzávezet és re vonatkozó előbbi megfontolás nagyjából a hőmérsékletre 75 is áll. A 2. ábra, amely keresztmetszetben vastagfalú csövet tüntet fel, számot ad arról, hogy az (l)-gyel jelzett, a rés tengelyére helyezett tárcsa használatával, egyedüli a 80 (4) felület hevítését érjük el. A cső' belsejében, pl. a pontozatt vonal alatt, az áram gyakorlatilag nulla és a csői belseje (4')Hnél nincs melegítve. A hegesztés tehát a vastag cső belsejében nem, megy végbe, míg a 85 külső réteg esetleg már elég. A 3. ábra azt mutatja, hogy a működés még fogyatékosabbá válik, ha, mint egyesek teszik, két (12) oldaltárcsát veszünk hozzá a csőinek teljes egészében való jobb mele- 90 gítésére. Ugyanis a «hegymenetű» (7) tárcsa, amely a hideg fémre támaszkodik, (10)nél rendkívül jelentékeny hőtaiennyisiégeit ad át. Ezzel azonban a «völgymenetű» (&) tárcsa alatt a hőmennyiség csekélyebb még, 95 És, ha sikerül is a (9) csövet teljes egészében felmelegiteni (ami előinyös, mert elkerülhetők vele a fém belső feszültségei (ll)-nél, a (8) tárcsa alatt mem kapjuk meg a melegnek helyileg való fellépését, ami 100 elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a fémet a hegesztőihőmérséklétre hozzuk. A hővezetés és az erős hősugárzás következtében fontos egy helyre és folytonosan magy hőlmeninyiséget (energiát) hozni, ha a hő- 105 mérsékleteit helyileg akarjuk növeHni. Mindezek a hiányok elkerülhetők, ha az elektródoknak a 4. ábra szerinti, új elrendezését alkalmazzuk Az ezideig követett eljárással elitentétbetn 110 a hideg fémre párhuzamos kapcsolásiban több tárcsát helyezünk olyképen, hogy biztosítva legyen a kitűnői érintkezés. A «hegymenetű» tárcsák célszerűen oldalt vannak elhelyezve (13)-nál és össze vannak kötve 115 a transzformátor egyik sarkával. A (13) oldaltárcsák alatt fejlesztett Ihiőr mennyiség aránylag kicsi és nem belli tar-