124677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldható, nagy molekulasúlyú, alfa-helyettesítésű benzilaminok és származékaik előállítására

Megjelent lí)40. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRAliYUSKSaSí»!,1 ^ SZABADALMI WR^SÁÍI SZABADALMI LEÍRÁS 124677. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — G. 8953. ALAPSZÁM. Eljárás vízben oldható, nagy molekulasúlyú, a-helyettesitésű benzilaminok és származékaik előállítására. J. R. Geigy A.-G. cég, Basel (Svájc). A bejelentés napja 1939. évi november hó 24. Svájci elsőbbsége 1938. évi november hó 25. Azt találtuk, hogy a vízben oldható, _ nagy molekulasúlyú, a-helyettesitésű ben zilaminok fontos tulajdonságaik miatt iparilag igen értékes új vegyületosztályt 5 alkotnak. Ezeket a benzilaminokat a, nagy molekulasúlyú a-helyettesííésű benzilanii­nokból azokkal a módszerekkel állítjuk elő, .amelyek aminők vízben oldható szár­mazékainak előállítására már ismerete -10 sek. így pl. savakkal sókat, vagy pedig részleges vagy kimerítő alkilezéssel és/vagy ;a;ra;lkilezéssel olyan vegyületeket állíthatunk elő, amelyek — amennyiben nem kvateraerek — sóképző savakkal víz-15 ben oldhatókká tehetők. a-helyettesítésű benzilaminokon egész ál­talánosságban olyan aminokat értünk, amelyeket az arilalkilketonokból a Leuk­hart-féle eljárással ,arnmóniumformiát se-20 gítségével, vagy pedig ugyanezekből a ketonokból katalizises redukálással, am­mónia jelenlétében kaphatunk. Különösen értékeseik azok az arilalkilketonok, ame­lyekben legalább 8 C-atomois telített szén-25 hidrogéngyök van. Példaképen megemlít­jük azokat a ketonokat, amelyeket ben­zolból és pálmamagzsírsavból, vagy to­luolból és palmitinsavból, vagy dodeeil­benzolból és ecetsavból, vagy idifeniléter-30 bői ós kaprinsavból, vagy naftáimból és pálmamagzsírsavból, vagy anizolból és naftónsavból, vagy o-diklór benzolból és pálmamagzsírsavból, stb. kapunk. A szokásos alkilező szerekkel, így metil-55 kloriddal, dimietilsziulfáttal, dietils|z,ulfát­tal, flllilkloriddal stb. végzett alkilezéssel az új primer aminokat szekunder, tercier í0> 45-50-vagy kvaterner vegyületekké alakíthatjuk át. A szekunder és tercier aminokat azon­ban, különböző' alkilező, ill. analkilező sze­rekkel, vegyes alkilezett, ill. aralkilelzett tercier vagy kvatenner aminoikká is átala­kíthatjuk. E célra főként a következők al­kalmasak : alkilhalogenidek, alkilszulfátok, szulfonsaveszterek, oxibalogénalkilok, ha­logónliiarbonsavak, ezek észterei vagy amidjai, halogénketonok, halogénalkilnit­rilek, halogónalkilrodanidok, benzilhalo­genidek, lialogénbenziMialogenidek, halo­génoxibenzilhalogenidek stb.; valameny­nyi említett halogénvegyületnek reakció­képes halogént kell tartalmaznia. Az így kapott szekunder és tercier bázisok savakkal vízben oldható sókat, így klorhidrátokat, szulfátokat, oxalate- 55-kat, .acetátokat, laktatókat stb. alkotnak. A kvaterner vegyületek ugyancsak víz­ben oldhatók. Ezek az új termékek egye­bek közt kitűnő díszpergálók és nedvesí­tők, miért is mint értékes szerek a textil- 60» iparban ós minden egyéb olyan iparág­ban használhatók, amelyben efféle segéd­szereket alkalmaznak. Az új vegyületek: némelyikének még egyéb értékes tulaj­donsága is van, így pl. egyesek savanyú 65-gyököket tartalmazó festőanyagokkal old­hatatlan csapadékokat alkotnak, úgy­hogy festések vízállóvá tételére használ­hatók. Végül az új termékek némelyikét mint kártevőellenes szert, pl. mint moly- 70 kármentesítő szert, vagy mint fertőtlenítő szert alkalmazhatjuk, vagy pedig lágyító­szerek előállításához használhatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents