124634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémi-idomdarabok, főként drótok előállítására

Megjelent 1940. évi szeptember hó 16-án. MA8TAK KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 124634. SZÁM. Xll/e. OSZTÁLY. — M. 11346. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés fém idomdarabok, főként drótok előállítására. Mautsch Robert mérnök, Brüsszel. A bejelentés napja 1939. évi május hó 20. Nagybritánniai elsőbbsége 1938. évi június hó 30 A találmány eljárás fém idomdarabok előállítására lemezekből, tömbökből, ru­dakból vagy más durva fémhulladékból ki­indulva, melyeknek keresztmetsizete na~ 5 gyobb, mint az előállítandó idomdaraboké és amelynél hengerművel alakítjuk át a nagy fémdarabokat idomdarabokká. «Idomdarabok» alatt ebben a szabada­lomban nem csupán azok a többé-kevésbbé 10 bonyolult keresztmetszetű fémtermékek ér­tendők, .amelyeket a hengcirelési techniká­ban rendesen «idomvasaknak» iievezr mek, hanem kerek, négyszögletes vagy de­rékszögű négyszög keresztmetszetű fémda-15 rabok is, aminők pl. a drótok. Megjegy­zendő, hogy a találmány egyik fő célja éppen drótok, vagyis nagy hosszúságú és kis keresztmetszetű idomdarabok előállí­tása, amelyeket a technika mai állása mell 20 lett nem lehet nagy darabokból közvetle­nül hengereléssel előállítani. Eddig kis keresztmetszetű idomdarabok, főként pedig dróthúzáshoz való rudak elő­állítására általában a fémet ingótokban ön-25 tölték, amelyeket hengerművöm vezettek át, hogy ott tömbökké alakítsák át. Ezeket felmelegítették, majd újabb hengerműbe vezették és így vékonyabb rudakat kap­tak, amelyeket ismét fel kellett melegíi-30 teni, mielőtt további hengerműbe jutottak, ahol dróthúzáshoz való rudakká alakultaik. Néha nem öntött ingótokból indultak ki, hanem oly nagy darabokból, amelyeket fémhulladékok, pl. eszterga-forgács hide-35 gen történő összenyomásával kaptak. Eze^ ket a tömegeket azután a forgácsok he­gesztési hőmérsékletére melegítették, majd felváltva hengerelték és felmelegítették mindaddig, amíg a kívánt idomdarabokat kapták. 40 A találmány fő célja az idoindarabok előállítási költségeinek csökkentése az egy;. mást követő felmelegítések és beíngereléseik kiküszöbölésével. Ebből a célból a találmány szerinti el- 45 járásnál a kiindulási nagy darabokat oly elemekre vágjuk fel, amelyeket ezután hosszú és vékony elemeknek fogunk ne­vezni és amelyeket még mielőtt oxidálód­nának, a hengermű hengereihez hasonló 50 henger rek között vezetjük át, amelyek oly; távolságra vannak egymástól, hogy közü­lük folytonos nyaláb távozik, melynek ke­resztmetszete egyenlő a kívánt idomdarab keresztmetszetével. 55 Hosszú és vékony elemeknek e leírás­ban és az igénypontokban íonalvékony|­ságú, tehát szálszerű, és csomóba összefogva rőzsenyalábhoz hasonló elemeket wdvev­zünk, melyek nyomás segítségével oly mó- 60 don erősíthetők össze, hogy szilárd tömeg­hez hasonlítsanak. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy; a kívánt idomvasakat néhány perc alatt és sokkal kisebb költséggel kapjuk, mint 65 annál az eljárásnál, amelynél a vasitajg darabok keresztmetszetét kizárólag egymást követő melegítésekkel és hengeirelésekkel csökkentik. Ezenfelül a találmány szerinti eljárás foganatosítására való berendezés 70 költsége a jelenleg használatos berendezér­sék költségének csak kis része. A találmány szerinti eljáráshoz kiindu­lási anyagul szintén bárminő nagy dara­bokat, még olyanokat is felhasználhatunk, 75 amelyeket általában selejtes daraboknak

Next

/
Thumbnails
Contents