124521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak vizsgálatára, lassú neutronok felhasználásával

r Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIBALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124521. SZÁM. Vll/d. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — JE. 3417. ALAPSZÁM. Eljárás tárgyak vizsgálatára lassú neutronok felhasználásával. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi május hó 5. Németországi elsőbbsége 1938, évi május hó 5. Javasolták már, hogy tárgyakat, pl. élő testrészeket, melyek neutronokat abszorbeálnak vagy szórnak, neutronokkal, előnyösen lassú neutronokkal, vagyis olya-5 nokkal, melyeknek a de Broglie-féle hullámuk közelítően egyenlő vagy nagyobb mint a besugárzott tárgy magátmérője, azáltal vizsgálják, hogy ezeket a tárgyakat neutronokkal besugározzák és a tár-10 gyakon áthaladt neutronokat oly anyagrétegre hagyják behatni, melyben nehéz töltött részecskéket létrehozó reakció megy végbe. Ezek a részecskék azután világító anyagra vagy közvetlenül az 15 anyagréteg közelében elrendezett fényképészeti rétegre hatnak. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy a nehéz részecskéknek az anyagréteg munkaanyagában csupán csak aránylag; csekély a hatótávolsá-20 gnk, ami miatt vastag anyagrétegnek csupán csak igen vékony felületi rétege hatékony. E rétegnek a vastagsága kb. megfelel a nehézi részecskéknek az anyagrétegben való hatótávolságának. 25 E hátrányt a találmány értelmében akként küszöböljük ki, hogy oly anyagréteget használunk, melyben nem nehéz töltött részecskék, hanem pozitív vagy negatív töltésű elektronok képzőidnek. Ezeket 30 az elektronokat egy másik terminológia szerint „elektronoknak" és „pozitronok"nak nevezik. A továbbiakban „elektronok" alatt mindig pozitív és/vagy negatív elektronokat értünk. Az anyagréteg-35 ben — melyet a következőkben függetlenül attól, hogy az anyagjuk réteg formájában vagy pedig egyéb anyagokkal való finom elosztásban van jelen, röviden „közbülsőrétegnek" nevezzük — a neutronok behatására tehát mesterségesen rá- 40 dióaktívvá tett magok képződnek, melyek szétesésük közben elektronokat adnak le. Ezeknek épen úgy, mint a nehéz részecskéknek az a tulajdonságuk, hogy bizonyos anyagokat világításra késztetnek. 45 Ezek továbbá a fényképészeti réteg feketítésére is alkalmasak. Az elektronok hatótávolsága azonban lényegesen nagyobb, mint a nehéz récsecskéké. A találmány szerinti eljárásnál) tehát, ennélfogva arány- 50 lag vastag közbülső réteget használhatunk, úgyhogy a világító anyagra, illetve a fényképészeti rétegre való hatás a beeső neutronok azonos erőssége mellett nagyobb, mint a koraibban javasolt eljárá- 55 soknál. A közbülső réteget, melyben a reakció létrejön ós, melyben a neutronok hatására elektronok szabadulnak fel, a világító anyagnak a neutronforrás felé fordított 60 oldalán rendezhetjük el. Ennél az elrendezésnél a közbülsőréteghez átnemlátszó anyagot használhatunk. Az elektronokat leadó anyagot (közbülsőréteget) azonban a világítóanyaggal keverhetjük is, amit 65-a következőkben kevert világítóanyagnak is nevezünk. Bizonyos-körülmények között még előnyös is, ha a közbülsőréteget a világítóianyagnak a neutronforrástól elfordított oldalán rendezzük el. Ebben az 70 esetben azonban a közbülső-rétegnek, vagy a világítóanyagból kibocsátott sugarakkal szemben átbocsátó anyagúnak kell lennie, vagy pedig olyan vékonynak