124497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élvezeti tea készítéséhez alkalmas termék előállítására

Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI »31 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134497. SZÁM. IV/e. OSZTÁLY. — F. 8832. ALAPSZÁM. Eljárás élvezeti tea készítéséhez alkalmas termék előállítására. Färber Oszkárné háztartásbeli, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi november hó 7. Az eddig általánosan, elterjedt élvezeti teákat (orosz, indiai vagy kinai teákat) már sokféle növényi termiékkel igyekez­tek pótolni, de mindeddig úgyszólván si-5 kertelenül, mert az ezekből készült főzei az eredeti teacserjéből származó teaforrá­zatot iz, szín és zamat, ill. aroma tekin­tetében rendszerint meg sem közelíti. A találmány szerint a nyersanyag ter-10 mészetes összetételéből adódó, érzékelhető eltérést az, anyagnak kellő kiválasztásá­val és különleges kezelésével sikerült el­tontetiii. Eszerint a teafőzésre alkalmas terméket, 15 megfelelő aprószemesés gyümölcsmagvak­ból főleg a csipkerózsa magvából készítjük olyképen, hogy azokat enyhén • megpörköljük. Ehhez aztán célszerűen még néhány csipkebogyót egészben, vagy 20 pedig a bogyó megaszalt, pörkölt vagy friss burkát keverjük. A magvakat pörkölés után előnyösen még fel is apríthatjuk vagy durván meg­d araijuk. 25 -Ugyanígy a bogyók héjának hozzákeve­rése esetén ezt is apróra vághatjuk, hogy olyan terméket kapjunk, amelybon az al­katrészek egyenletesen vannak elosztva, miért a bogyóhéjból aránylag csak keveset 30 szabad hozzátenni, (kb. 1:100 súlyarány­ban). A magok pörkölését rendszerinf, más téren ismert módon, szabad levegőn vé­gezzük, de végezhetjük azt mesterségesen 35 előállított légkörben is, amivel pl. mes­terséges illatanyagokat vihetünk be a termékbe, vagy pedig, ugyancsak ismert módon, meggátolhatjuk bizonyos értékes illóanyagoknak túlnagy menyi ségbeü való eltávozását. 40 Gsipkerózsamlagon kívül még tekintetbe jöhetnek más hasonló aprószemcsés gyü­mölcsmagvak, mint pl. a málna, szamóca, ribiszke, egres, szeder, stb. magvai, vagy azok alkalmas keverékei. 45 Hogy a pörkölésnek milyen vegyi befo­lyása van a magvakra, még kellően fel­derítve nincsen, de valószínű, hogy a pör­kölés főleg a mag cukor- és zsírtartalmá­ban, továbbá csersav ós fehérje összetéte- 50 lében idéz elő számotevő elváltozást. Tény az, amint a tapasztalat is igazolta, hogy a pörkölés váltja ki azt a váratlan hatást, hogy az így kezelt termék főzete, a teacserje-főzethezi rendkívül hasonló tu- 55 lajdonságú lesz. Amellett azonban — a kiindulási nyers­anyagot tekintve — ez a tea nem tartal­maz semmiféle, az egészségre káros vagy izgató alkatelemeket, pl. .alkaloidákat, 60 de mindazonáltal megállapítható volt, hogy ennek a teának a fogyasztása a kö­zönséges teában lévő theophyninhez ha­sonló jótékony hatást vált ki, ami a csipkebogyóban lévő hatóanyagra veze- 65 tendő vissza, amint azt a csipkelekvár fo­gyasztásánál is megfigyelték. Szabadalmi igények: 1. Eljárás élvezeti teát pótló termék elő­állítására, amelyre jellemző, hogy 70 ehhez a csipkerózsa magját vagy eh­hez hasonló aprószemicsés gyümölcs­miagvakat, vagy esetleg azok keveré­két használjuk fel és ezeket megpör-

Next

/
Thumbnails
Contents