124442. lajstromszámú szabadalom • Tartós égésű kályha

• Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. M Á G T A R KIR1LYI W^HÄ SZABAD ALMI BIEÓSla SZABADALMI LEÍRÁS 124443. SZÁM. Il/h. OSZTÁLY. — K. 14834. ALAPSZÁM. Tartós égésű kályha. Ifj. Korompai Kálmán jog-szigorló, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi június hó 19. Ismeretesek már tartós égésű kályhák, melyeiknél a levegő hozzávezetése felülről történik, ezek azonban a gyakorlatban nem mindenhol váltak be, minthogy nines elég 5 élénk légcirkulációjuk, aminek folytán a kályha begyújtása és gyengébb huzamú kémény esetén az üzembentartása nehézségeikbe ütközik. E hátrány kiküszöbölődik a találmány szerinti kályhánál. Ennek léin nyege az, hogy a kállyha a tüzelőtér belsejében elhelyezett, vagy pedig a kályhán kívüli lévő és a kályhatesttel szorosan érintkező füstgázeillvezeíő'-esiaivel van ellátva, mélyben a távozó füstgázok hőmér-15 sékÜJetét a tüzelőitér melege fokozza, Minthogy a füstigázok felmelegítve távoznak a léviegőhazzávezietés sokkal élénkebb, és a tüzelőanyag tökéletesebben tud elégni. A találmány a csatolt razjon példaképen 20 felvett kiviteli alakjában van feltüntetve, még pedig az 1. ábra a kályhának a 2. ábra E—F vonala mentén vett függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonallá mentén 25 vett függélyes metszet, a ferde rostély elhagyásával, a 3. ábra pedig az 1. ábra C—D vonallá meinten vett vízszintes metszet a ferde rostély elhagyásával, 30 A rajzon (a) jelöli a kályhaiköpenyt, (b) a töltőinyílást, mély (e) ajtóval van lezárva, (d) a begyújtónyílláslt, (f) ennek elzáróajtaját, (g) a leviegő-bevezetőicsövelt, íh) a kéményhez csatlakozó csőcsonkot, (i) 35 pedig a rostélyt. Ennek a kályha homlokfalához csatlakozó (k) részié a homlokfal fdllé emelkedő ferde rostélyként van kialakítva. Az (m) tüzellőtér belsejében, közel a kályha hátfalához, az (n) füstgázielVezBitőcső van elhelyezve, mely az (i) rosítély 4? alatti térből függélyesen felnyúlik a (h) csó'icsonkig és ebbe: beletorkollik. E csőnek állsó részén (o) kivágások vannak, melyekéin át a füstgázok a rostély alatti, valamint a rostély feletti térből bejuthatnák az (n) 45 csőbe. A (h) csőicsonk keverÉlfejet alkot, melynek belsejében a (p) csap körül elforgatható (r) ajtócska van elhelyezve; ez ajtó egyik szélső helyzetében elzárja az (n) füstgáziellvezetőcsövet, másik szélső 50' helyzeteken pedig e csöveit Szabadon, hagyja és a 'keverőlejniek többi részét zárja el, míg vízszintes középállásában a keverőifej egész kereszítmetszete szabadon marad. A kállyha töltése a (b) nyíláson, hegyuj- 55. tásia pedig a (d) nyíláson át történik. Begyújtáskor a kémény gyors felfűtése céljából az (r) ajtócskát oly helyzetbe állítjuk, hogy a füstigázok a szénréteg feletti térből közvetlenül bejuthatnak a (h) fejte 60 és onnan a kéménybe. Ha a kályha már begyulladt, az (r) ajtócskát úgy állítjuk be, hogy a füstgázok most már az (n) csőivön át jussanak be a (h) fejbe. Emeileitt azonban hagyunk egy kis rést is szabat 65 don, melyen át íüsltgázok a szénréteg feletti térből is bejuthatnak közvetlenül a kéménybe. Ezzel elérjük azt, hogy az esetleg fejlődő kellemetlen szagú füstgázok nem szivároghatnák ki a helyiségbe, hanem 70 mindjárt a kéménybe távoznak. A kályhában az égés felülről lefelé történik, a küllső levegői a (g) csövön át felül jut be a kállyha belsejébe és az égési gázok az (n) csövön át távoznak a kéménybe, 75 miközben a tűztér mellege e gázokat föl-