124438. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső

8 124438. lelapított vagy elliptikus hengerek alakjában is készíthetők. Az egymásba.nyuló elektródpárokat „koplanár" módon vagyis párhuzamos elemek részeként, pl. létra 5 alakjában is előállíthatjuk, amikor is az egyik elektród részei a másik elektród megfelelő részeivel váltakoznak. A találmány szerinti csőnek a találmány keretén "belül sokféle változata lehetséges, te-10 hát a találmány nincs korlátozva a leírt foganatosítási példákra. A leírásban előforduló „egymásbanyuló" és „egymásbanfutó" kifejezéseket az elektródok egymáshoz viszonyított 15 helyzetének tágabb értelmű jellemzéséire használtuk, tekintet nélkül arra, hogy az egyes elktródrészek tényleg ugyanabban a távolságban vannak-e a katódtól. Lényeges csupán az, hogy a katód felől te-20 kintve, a részek felületei olybá tűnnek, mintha a két „egymásnyuló" elektród részei felváltva egymás mellett lennének; így pl. a vezérlőelektródok olyan foganatosítási alakoknál is „egymásbanfutának" 25 tekintendők, amelyek különböző átmérőjűek, azonban meneteik egymáshoz viszonyítva, hézaggal szemben állók", vagyis egymás hézagjainak a közepében foglalnak helyet. 30 Szabadalmi igénypontok: 1. Kisütőcső egy katóddal ós több rácselektródával, amelyek a katód felől nézve, egymás mögött fekszenek és a katódra, mint feltételezett emissziói or-35 rásra vonatkoztatva egymáshoz árnyképszerűén hasonlók, melyre jellemző, hogy a rácsok egyforma emelkedésnek és legalább két rácscsoportot alkotnak, mely csoportok közül a belső csoport-40 nak bármelyik rácselektródája a katódhoz közelebb van, mint a külső csoportnak bármelyik rácselektródája, továbbá, hogy e csoportokon belül az egyik rács menetei a másik rács hczar 45 gaiba illeszkedők, vagy a katód felől nézve ilyeneknek tűnnek fel, úgyhogy — a katódtói kiinduló kisülést feltételezve — a katódtói távolabb fekvő csoport rácsiefektródáit a katódához köze-50 lebb fekvő csoport rácselektródái létesítette kisülési árnyék elfedi, míg kissé megváltozott kisülési irány feltételezése mellett, a közelebb fekvő csoport rácselektródáinak hézagain átlépő ki-55 süléisi nyalábokat a katódtól távolabb fekvői csoport egy vagy több rácselektródája egészben vagy részben felfogja. 2. Az 1. igénypontban meghatározott kisütőcső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy egy-egy csoport rácselektró- 60 dái páronként, kétmenctű csavar módjára "vanak kialakítva (1. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott kisütőcső kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy az elektródokat — a 65 katóddal esetleg vezetőleg összekötött — (a 8. ábrán (7) jelzésű) ernyő veszi körül. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott kisütőcső kiviteli alakja, 70 melyre jellemző, hogy a belső csoportbeli rácselektródok élükre állított szalagokból vannak megszerkesztve, melyek keskeny oldalukkal a katód felé néznek (4. ábra). 75 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében meghatározott kisütőcső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a külső csoportbeli rácselektródok lapos szalagokból vannak megszerkesztve, melyek széles 80 oldalukkal a katód felé néznek (4. ábra). 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében meghatározott kisütőcső foganatosítási alakja, melyre jelemző, hogy egy külső csoport rácselektródáinak elemei kö- 85 zött egy — esetleg a külső árnyékoló burkolattal öszeköttetésben levő — harmadik elektróda részei tannak elrendezve. 7. Kapcsolási elrendezés, melynél az 1—6. 90 igénypontok bármelyikében meghatározott- cső van alkalmazva., melyre jellemző, hogy a katód és legalább egy belső csoportbeli rácselektród között a katódból kiinduló emisszió nagysága- 95 nak vezérlésére vezérlőfeszültség van. 8. Kapcsolási elrendezés, melynél az 1—6. igénypontok bármelyikében meghatározott cső van alkalmazva, melyre jellemző, hogy belső csoportbeli két rács- 100 elektróda között a kisülési nyalábok irányának vezérlésére vezérlőfeszültség van. 9. Kapcsolási elrendezés, amelynél az 1—6. igénypontok bármelyikében meg- 105 határozott cső van alkalmazva, melyre jellemző, hogy a kisülési nyalábok vezérlésére mágneses elterelő vezérlése van. 10. Kapcsolási elrendezés, amelynél az 110 1—6. igénypontok bármelyikében meghatározott cső van alkalmazva, melyre jellemző, hogy legalább az egyik