124438. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső

tí 134:438. transzformátoron át bevezetett kisfrek­venciás feszültség végzi, a már leírt mó­don. A kimenőkörben a nagyfrekvenciás komponensnek szétválasztása a kisfrek-5 venciás komponenstől ismertetés nélkül is megérthető. Ennél a kapcsolásnál a kis­frekvenciás rezgések a nagyfrekvenciás rezgéseket nem modulálják számottevő módon, ami pedig, egyébként az ismert 10 csövek használatánál bekövetkezik, ha két különböző frekvenciájú rezgést erősí­tünk egyidejűleg ugyanabban a csőben; ez az előnyös működési mód a két vezérlő­hatás, még pedig az emissziós és a tere­lő leses vezérlés kölcsönös függetlenségének következménye. A tereléses vezérlést természetesen oly visszacsatolásos kapcsolásokban is fel­használhatjuk, amelyeknél a kimenőkör a 20 bemenőkörrel csatolva van abból a célból, hogy a kimeneti energiának egy részét a bemenőkörbe vezessük vissza. Ilyen kap­csolást tüntet fel a 9. ábra. Az ott feltün­tetett kapcsolási vázlat hangolható (58) 2ft bemenőkörű ellenütemű oszcillátort szem­léltet. A bemenőkör (59) induktivitást és ezzel párhuzamosan kapcsolt (60) hangoló­kondenzátort ölel fel, amelynek szorító­kapcsai (3) és (4) vezérlőelektródokhoz 8) vannak kötve. A (60) szorítókapcson a két A^ezérlőeletkródlioz negativ előfeszültsóget vezethetünk. Az oszcillátor anódkörében (61) és (62) ellenállások vannak, amelyek­nek egyik vége az (5), ill. (6) anóddal van 55 összekötve, másik vége pedig egymással és az anódfeszültségforrás + B pozitív sarkával van összekapcsolva. A vissza­csatolóenergiát a kimenőelektródoktól a hangolt bemenőkörre a (64) és (65) blokk­•i0 kondenzátorokat tartalmazó visszacsatoló­utakon visszük át. Minden egyes vissza­csatoló-út egy-egy anódot a frekvencia­meghatározókör (59) induktivitásának olyan pontjával köt össze, amelynek po-45 laritása ellenkező annak az elektródnak a polaritásához viszonyítva, amely a tekin­tetbe jövő anódnak megfelel. A (64) kon­denzátor tehát a (6) anódot az (59) induk­tivitáson levő olyan (66) ponttal köti ösz-50 sze, amelynek pillanatnyi polaritása a (4) vezérlőelektródáéval, a (65) kondenzátor pedig az (5) anódot az (59) induktivitás­nak olyan (67) pontjával köti össze, amelynek polaritása a (3) vezérlőelektró-55 dáéval ellentétes. Ennél a kapcsolásnál a visszacsatolást teljesen a tereléses vezér­léssel érjük el. A tereléses vezérlés hangolható anód­körös oszcillátoroknál is jól felhasznál­ható; ily oszcillátort a 10. ábra szemléltet. 60 A (68) induktivitást és a (69) változtat­ható kondenzátort felölelő (67) frekvencia­meghatározókör az (5) és (6) anódok kö­zötti anódkörben van. A visszacsatoló­energiát a (70) és (71) kondenzátorokon át 65 vezetjük a (3) és (4) vezérlőelektródokhoz. A 9. és 10. ábrán feltüntetett kapcsolá­soknál az előállított rezgéseket természe­tesen megfelelő módon valamely fogyasz­tókörrel csatolhatjuk, pl. úgy, hogy e kört 70 a frekvenciameghatározókör induktivitá­sával induktív úton csatoljuk. Ha a visz­szacsatolás eléggé szoros, akkor a kisülés minden egyes periódusban az egyik anód­ról csaknem teljesen a másikra terelődik. 75 A rezgések erősségét a (66)-nál vagy (72)­nél felvitt előfeszültség beállításával sza­bályozhatjuk, minthogy az előfeszültség­gel az elektrpnemissziót határozzuk meg. Ennek az oszcillátor-kapcsolásnak lénye- 80 ges előnye, hogy az összemisszió lényegé­ben állandó marad. A szükséges maximá­lis emisszió is csupán minden félhullám maximális értékével egyenlő, míg az is­mert kapcsolásoknál a maximális emisz- 85 sziónak kétszeres értékűnek kell lennie. Az eddig ismertetett kiviteli alakoknál a (3) és (4) vezérlőelektródok kétmenetű csavar alakjában a (2) katódhoz koncentri­kusan körhengerfelületen vannak elren- 90 dezve; gyártási szempontokból előnyös lehet a két rácsnak különböző átmérőkkel, de oly előállítása, hogy azok lényegileg a (2) katódra merőleges, egymásba csava­rolt két csavarfelületnek két különböző 95 átmérőjű hengerrel való metszésvonalait alkotják. Ez okból a .11. ábrán a (4) ve­zérlőelektród a (3) elektród szolenoidjánál nagyobb átmérőjű szolenoid; mindkettő a (2) katódhoz koncentrikus helyzetű; ily 100 módon részaránytalan szerkezet adódik, amelynél a (4) elektród menetei a (3) elek­tród meneteit körülveszik. A 11. ábra szerinti cső részaránytalan­sága a tereléses vezérlés hatását alapja- 105 ban nem változtatja meg, előnyösen azon­ban e csőhöz részaránytalan bemenőkört használunk. Ilyen részaránytalan kapcso­lás a 12.' ábrán látható, amely a 6. ábra szerinti keiverőcsőkapcsolásnak felel meg, 110 de ettől abban tér el, hogy a (18) transz­formátor szekunder tekercse két (77) és (78) részre van osztva, amelyeknek me­netszáma különböző. A (77) tekercsnek nagyobb a míenetszáma ós ez, a tekercs a 115 (2) katódtói távolabbi (4) vezérlőelektród­dal vari összekötve; a kisebb menetszámú

Next

/
Thumbnails
Contents