124438. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső

124438. S ben (13) kivágások vannak. A (7) ernyőn {'2. ábra) (14) mélyedések vannak avégből, hogy a négy (8—11) támasz egyenletes elhelyezését lehetővé tegyük és, rövidzárlat 5 veszélyének kizárása ímellett, az arnyőnek az anódoktól való egyenletes távolságát biztosítsuk. -Az elektródok helyzete' a 3. ábra szerinti keresztmetszetből látható. Egy-egy 10 vezérlőelefctródnak és egy-egy anódnak menetei ugyanazon katód tengelyére merőleges csavarfelületen fekszenek, úgyhogy a (3) vezérlőelektródnak és az (5) anódnak keresztmetszetei ugyanazon a (2) 15 katódra merőleges egyenesen feküsznek. Hasonlóképen a (4) vezérlőelektród ós a (6) anód keresztmetszetei is a (2) katódra merőleges egyenesen feküsznek. Az elektródok e helyzetét alább úgy jellemezzük, 20 hogy az; anódok és a vezérlőelektródok tekervényei „egymással szemben állanak". Az elemeknek eme elrendezésénél a; két vezérlőelektród az anódokhoz folyó elektronáramot több rószáramra osztja, ami-25 kor is az anódoknak és a vezérlőelektródoknak minden egyes menete a hozzátartozó elektród részének tekinthető, az egyes részek végei pedig egymással össze vannak kötve. Ennél a szemléleti módnál 30 minden olyan csavarfelület, amely a katódra merőleges és a vezérlőelektródoknak két egymással szomszédos menete között halad át, elektronáram kisülési útjának tekinthető. Ennél az elrendezésnél az 35 elektronemisszió erőssége mindkét vezérlőelektródnak a katódra kifejtett eredő hatásával vezérelhető. Így pl. ha (3) és (4) elektródok pillanatnyi potenciáljai a -(2) katódra vonatkoztatva egyenlőek és e po-40 tendálok egyenletesen és egyidejűleg is változnak, mint valamely periodikus feszültség pillanatnyi összetevőjének a két elektródra való felvitelénél, akkor az elektronemisszió és vele az (5) és (6) amódok-45 hoz folyó áram nagysága is egyformán változik. Épp így a rész-kisülési áramok iránya a (3) és __ (4) elektródok közötti elektrosztatikus mező változásaival változtatható és ezzel az összáramnak a két 50 anódra való szétoszlása befolyásolható. A kisülési áram tehát váltakozva az egyik anódról a másikra terelődik, ha a (3) és (4) vezérlőelektródok között váltófeszültséget alkalmazunk. 55 Az elektronoknak a két anód közötti eloszlását természetszerűleg bizonyos fokig az anódok potenciáljai is befolyásolják, így pl. az esetben, ha az (5) anód a katódhoz viszonyítva pozitívabb a (6) araódnál, az elektronok, nagyobb intenzitással von- 60 zaitnak az (5) anódhoz ós viszont. Minthogy mármost az anódok távolabb vannak a katódtói, mint a vezérlőelektródok, az anódpotenciálok változásai kisebb hatással vannak az anódok közötti elektronéi- 65 oszlásra, mint a vezérlőrácspoteneiálok változásai. Az (5) és (6) anódok között áthaladó elektronokat az anódok, legalább részben, visszahúzzák; egyesek a (7) ernyőt is el- 70 érhetik, ha az ernyő potenciálja nem eléggé negatív ahhoz, hogy az elektronok sebességét zérusig lefékezze, még mielőtt az elektronok az ernyőt elérnék. Ez okból a (7) ernyőt célszerűen a (2) kátédhoz vi- 75 szonyítva kissé negatív előfeszültsóggel látjuk el, hogy az elektronokat az anódokhoz visszahajtsuk. Ha az elektronoknak a katódból való kilépési sebessége elég kicsiny, akkor a negatív előfeszültség el- 80 hagyható és a (7) ernyő" közvetlenül a (2) katóddal köthető össze. A találmány szerinti cső egyik további, javított terelőhatással működő foganatosítási alakja, melynél az emittált elektron- 85 áramot vagy az; egyik vagy a másik anód fogja fel jobban, a 4. ábrán látható. Ennél az elektrodszerkezetnél a kótmenetű csavarként kialakítót (3') és (4') vezérlőelektródofc élére állított szalagból vannak te- 90 kéréseivé, úgyhogy a lapos oldalak a kisülési iránnyal párhuzamosak. Az (5') és (6') anódok laposan tekercselt szalagok, amelyeket viszonylag kis (ugyancsak csavarvonalalakú) térköz választ el egymás- 95 tói. E szerkezet következtében a (3') és (4') elektródok szélei az elektronoknak az (5') és (6!

) anódok irányábani való áthaladásával szemben csupán kis elzáróieltiletet alkotnak és egyúttal a lapos vezérlő- 100 elektródok viszonylag nagy felületi kiterjedése a terelőhatást is növeli. Az anódfelületek megnövekedés folytán a kisülésnek az anódokkal felfogott része növekszik, az anódok közötti csavarvonalalakú 105 térközön át a (7) ernyőhöz átmenő része pedig csökken. A (7) ernyőnek valamennyi megoldási alaknál háromféle rendeltetése van. Elsősorban megakadályozza az anódok között 110 átmenő elektronoknak a eső belső felületén történő összegyűlését és'így e felületnek elektrosztatikus feltöltését. Másodsorban a másodlagos emissziót akadályozza meg a pillanatnyilag kevésbé pozi- 115 tív anódtól a pozitívebb anód felé. Har-