124434. lajstromszámú szabadalom • Malomipari felbontógép (detacheur)

Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI m^Sfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124434. SZÁM. X/Í. OSZTÁLY. — F. 8790. ALAPSZÁM. Malomipari felbontógép (detacheur). Fábián Zoltán m alomtulaj donos, Derecske. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 8. ,, A felbontógépek szerepe a malomiparban, arra vonatkozik, hogy a sima hengereik álltai összelapított őrlemény, mielőtt még a szitára kerülne — felbontóidjók, 5 miáilítal az szitálásra alkalmassabbá válik és; így több lisztet eredményez. Minél tökéletésebhb a felbontási művelet, annál könnyebb az őrlési folyamat is, .a kiőrlési százalék annál magíasabb arányú, 10 sőt egyes eseteikben kevesebb járat allkajlmazsását is .jelenti (hengerszék, vagy kő számának csökkentését) — mert ha az őrllőgépek minél kisebb szorításával, és kevesebb ellőj arattál végezi el az" őrlésit a 15 teljjésítmeny és a' liszt színének romlása néllkül, de ugyanakkor a sütőképesség megtartásíávaiH — úgy annál jobb ós tökéletesebb felbontást értünk el. A körszerű {dlibon'tógép követelménye, 20 hogy tökéletesen bontson, a liszt színét, sütőképességét ne rontsa, tehát se ne fessen, se ne melegítsen^ üzembiztos és könynyen kezeülhető legyen, minél kevesebb karbantartási költséggel és erőszüksóglettel j ár-25 jon, kjs hegyen elférjen, olcsó die azért ttiagy teljesítményű legyen. Az eddigelé használatos felbontógépek nagyjából! négy csoportban oszthatók; a) verolóces:-, b) kefés-, c) tárcsás-, vagy 30 tányéros-, d) csigareindszerek. A verőléces felbontógépek, (melyek lehetnék sima-, fogazott-, léces-, és köppienyes rendszerűek) munka végzésének aliapja az ütés-csapó ráhatás, a körforga-35 tást végző léc lapos felületével hátrányuk azonban az, hogy bontókópességük csekély és nagy erőszükségletet követelnek. ' A kefés felbontó gépéknél körbeforgó kefék, drótszöveten keresztül dörzsölés útján juttatják át az őrleményt, hátrányuk 40 azonban az, hogy kis tejyiesítmiényűek, köhy_ nyqn bemelegednék, tnägy erőszükséglettel és jelentős karbantartási költséggel járnak a {gyors kefe kopás miatt. A tárcsás vagy tányéros, valamint a 45 csigarendszerű felbontógépék munkája nagyjából megegyezik abban, hogy a dörzsölés, préselés külön vagy együttes alkalmazásával végzik munkájukat, hátrányuk azonban az, hogy nagyohbb hatású dör- 50 zsöllásihél a liszt színét rontják (festik) és korpaőrlaményt is kevernek be a lisztbe, úgy hogy ezen e'Jjárások inkább tisztább őrleményéknél jöhetnek számításba, ha pedig a dörzsölést csökkentjük, a préselés 55 javára ezen hátrányok helyett a bontás és a teljesítmény romlik. Az alkalmazott erők szerint fenti csoportok két részre oszthatók: az elsőbe az úgynevezett csapó-ütő rendszerűbe az a) verői- 60 léoes tartozik, míg a másodikba, a dörzsölő és préselő rendszerűbe az utóbbi három (kelés, tárcsás és csigás). A korszerű követelményeknek inkább ez utóbbi rendszerű felbontógépék fellelnek 65 meg az előbbiek gyenge felbontó képessége miatt, de a másik csoport dörzsölési elvéből fákadó hibák és hátrányok itt sem küszöbölhetők ki, úgy, hogy a felbontóigépek terén a technikai haladás nem mutatott 70 újat, bár a malmászat egyéb vonatkozásaiban hataillmias «arányú fejlődés tapasztalható. Mindezen hiányokat és .hátrányokat a találmányszerinti félbontógép teljes mér-75