124419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kátránymentes generátorgáz előállítására, illetve szilárd tüzelőanyagok kigázosítására és elkokszosítására

Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. •MAGYAR KTUÄLYI«|ÖSJJ SZABADALMI BTRrtsiö SZABADALMI LEÍRÁS 124419. SZÁM. . II/e. OSZTÁLY. — W. 3332. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés kátrány mentes generátorgáz előállítására, illetve szilárd tüzelőanyagok kigázosítására és elkokszosítására. Nagry János vegyész, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 20. Barna szenek és minden, egyéb kátránytartalmú tüzelőanyagok elgázosításáiia szolgáló készülékeknek (gázgenerátoroknak) eddig két oly típusa ismeretes. 5 melyek az iparban használatban vannak. Az egyik a fölfelé égő és külön kátránykiválasztó berendezéssel' ellátott készülék, É gázgenerátorban termelt gáz magában foglalja a szénből fölszabaduló kátrány-10 gőzöket is, amit gáz a motorikus célra való fölhasználása előtt ;a gázból ki kell vonni. A másik generátor típus az úgynevezett invert égésű. (Felülről lefelé égő, ugyanúgy, mint a fa generátorok). En-15 nek a készüléknek legnagyobb hátránya, hogy csak igen alacsony, kb. 900 kai óriás gázt termel és épp emiatt már meglevő motörüzemek meghajtására nem igen használható, mert a motor teljesítményé-20 nek nagymérvű csökkenése következnék be. Azonkívül & generátoir hatásfoka is gyönge, mindössze kb. 68%. Mindezeken kívül a kezelése is igen nagy gondot és állandó figyelmet, felügyeletet igényel, 25 mivel különösen a magas kalóriajú szenek ezen készülékben igen hajlamosak az elsalakosodásra. Ismeretes még a fentieken kívül a ket"tőstűzű gázgenerátor, mely készülék a 30 fölfele és lefele égő fent isimertetett generátorok egyesítésének elvén alapszik. E készülékből a gázelszívás a szénoszlop, illetőleg a generátor közepetáján történik, miért is középső elszívású generátor-35 nak is nevezik. E készülékek azonban a gyakorlatban nem váltak be, mivel a leás fölfele égő tűzzóna állandó egyensúly- -ban tartása nem biztosítható, A találmány szerinti gázfejlesztőnek ugyancsak kettős tűzzónája yan, azon- 40 ban többek között abban tér el, az eddig , ismert és a fentiekben vázolt kettőstűzű generátortól, hogy a felső tűzzónájában a szén egy csekély részének elégetésével csak olytrnérmű égés létesül, miáltal a 45 szénnek csak kigázosítása és kokszosítása , megy végbe, míg a tulajdonképeni elgázosítás, illetve a generátorgáz képzése, teljes egészében az alsó tűzzónában alulról fölfele irányuló égés által történik. 50 A generátor felső tűzzónájában az égés • felülről lefelé, vagy vízszintes irányban történik, belülről kifelé, vagy kívülről befele történő áramlással. A generátoir kiképzésére jellem:/'", hogy 55 mindkét tűzzonának külön leszívató öve s van. A találmány legfőbb jeUenzője, hogy az alsó és felső tűzzóna, illetve leszívató öv közötti szénréteg vastagsága és ellen- 60 állása nagyobb, mint az alsói tűzzóna vastagsága és ellenállása, miáltal a felső tűzzónában keletkező és a szénből felszabaduló kátránytartalmú gázokat, — a generátoron kívül vagy annak belsejében 65 alkalmazott csövön vagy csöveken — a ,_ motor szívóhatásával a ^ostély alá, ill. az alsó tíízzónán való átnaladásra kényszerítjük. A mellékelt rajz a találmány szerinti 70 generátor két példakénti kiviteli alakját , függőleges metszetben.