124409. lajstromszámú szabadalom • Izzóelektródás, nagynyomású villamos fémgőzkisütőlámpa

3Iegjelent llJ40. évi szeptember hó 2-án. MAGIAK KIEALYI SZABADALMI BffiÓSÍÖ SZABADALMI LEIRAS 124409. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — T. 6327. ALAPSZÁM. Izzóelektródás, nagynyomású villamos fémgó'zkisütőlámpa. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen in. b. H.y Berlin. A bejelentés napja 1939. évi február hó 28. Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 11. Ismeretes, hogy az eddig ismert, különösen a. levegővel hűtött nagynyomású fómgőzkisütőlámpáknak sokféle alkalmazás szempontjából rendkívül zavaró hát-5 ránya abban van, hogy bekapcsolás után hosszabb időre van szükségük, míg nagynyomású üzemi állapotukat elérik ós hogy a lámpa lekapcsolása és ezt rövid idővel követő újbóli bekapcsolása után 10 rendszerint több perc telik el, míg a lámpa oly mérteikben hül le, hogy újból képes gyújtani és az ezt követő kisülések a lámpát isnuét oly mórtékben felfűtik» hogy az nagynyolmásíi üzemi állapotát 15 iijból eléri. A találmány célja, hogy a gőzlámpa beégésének és újbóli gyulladásának idejét messzemenően, sőt célszerűen nullára csökkentsük, tehát oly nagynyomású gőzíO lámpát állítsunk elő, amely bármely pillanatban képes nagynyomású üzemben dolgozni, tehát mint villanó fényű lámpa is használható. Ecélból a találmány értelmében külön-35 leges, a kisütőtérben elrendezett önálló fűtő kisülési ívet alkalmazunk. Ezt a kisülési ívet a főkisüléstől függetlenül tápláljuk és megfelelően méretezett előtétellenállás alkalmazásával oly nagy teljesítményfelvételre állítjuk be, hogy hőfejlesztése egyedül is elegendő ahhoz, hogy a gőztöltést nagynyomású állapotban, sőt célszerűen 1 atmoszféránál nagyobb nyomású, sőt különösen telítetlen, nagynyoh 5b raású állapotában tartsa. A lámpa üzemében a fűtő kisülési ív vagy állandóan be van kapcsolva, vagy legalább is mindig 50 be van kapcsolva, akkor, ha főfényív ki van kapcsolva. Az új nagynyomású lámpa első gyuj- íO tása nem okoz nehézséget, mert még a lámpa hideg állapotában és így kicsiny töltésnyomáis mellett következik be. Ha a lámpa edényének aránylag kisnyomású alapgáztöltése van és a fűtő kisülési ívet 46 adó miellékelektródákat oly anyagokkal vonjuk be, melyek elektronokat már kis hőmérsékleteknél erősen emittálnak, akkor a mellékelektródák bekapcsolásakor a fűtő kisülési ív azonnal gyújt, akikor is, 50 ha a mellókelektródiák egymástóli távolsága aránylag nagy. Ha a mellékelektródák bekapcsolásával egyidejűleg a főelektródapárt is feszültségre kapcsol juk, tehát a főfényívet is hidegen gyújtjuk, akkor 55 mindiklét kisülés egyidejű fűtő hatásával a lámpaedény felfűtése lényegesen meggyorsítható. Ha a főfényív egyidejű bekapcsolásáról lemondunk, akkor viszont azt az előnyt kapjuk, hogy a főfényív 60 előtétellenállását és főleg a főelektródákat a begyújtáshoz szükséges túláramtól tehermentesítjük, amely különösen ajkkor, amikor a lámpatöltés nyomása még kicsiny, az elektródákat rendkívül erősen 65 veszi igénybe, mert a nagynyomású gőznek az elporlódást gátló hatása hiányzik. Az. új, célszerűen villanó lá,mpaüzeanre alkalmas lámpa üzemében a főfényívet nagynyomású gőztöltésben kell újra gyuj- 70 tani. Ez foganatosítható az ismert leszakító gyújtás módjára, például úgy, hogy mozgathatóan elrendezett két főelektródát egymással érintkezésbe hozunk és ezek