124392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulóza erős ásványi savakban való oldatainak folytonos feldolgozására
Megjelent 1940. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR OBÍLTI SZABADALMI BIRŐSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 124393. SZÁM. 1 V/h/l. (IV/i.) OSZTÁLY. — F. 8812. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés cellulóza erős ásványi savakban való oldatainak folytonos feldolgozására. I. G. Farbeiiiiidiistrie Aktiengesellschaft, Frankfurt .a/M. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 26. Németországi elsőbbsége 1938. évi augusztus hó 30. Ismeretesek olyan eljárások, amelyeknél cellulózát ásványi savakban, mint kénsavban vagy foszforsavban oldanak és ezeket az oldatokat mesterséges készít -5 menyekké, mint fonalakká, vagy filmekké dolgozzák fel. Az erős ásványi savakban készült cellulózaoldatok egyéb ismert cellulózaoldatoktól, amelyek rézoxidam'moniákban, vagy kvarter bázisokban 10 készültek, ügyszintén a viszkózétól abban különböznek, hogy viszkozitásuk ugyanolyan cellulózatartalom mellett sokkal nagyobb, valamint abban a gyors lebontásban, amelyet a cellulóza ezekben az 15 oldatokban szenved. E két tulajdonság együttes hatása használható fonóoldatok előállítását és feldolgozását rendkívül megnehezíti. A nagy viszkozitás következtében a tömeg-20 nek a homogenitás eléréséig való átkeverése igen lassan folyik le, annál lassabban, minél nagyobb a töltet. A nagymértékben viszkózus tömeg egyáltalán nem légteleníthető. Ha az oldatot vákuumban dolgozó 25 gyúrógépben állítjuk elő, úgy az nem vezethető át a fonókazánba anélkül, hogy ne jutna az oldatba újból levegő. Másrészt az oldatok nagy lebontási sebessége mellett épen az oldás idejének, valamint 30 annak az időnek a lehető megrövidítése volna kívánatos, amelyre a feldolgozásig van szükség. Bár alacsony hőmérsékletek betartása által az oldott cellulóza lebontását meg-35 lassíthatjuk, ennek azonban, a gazdaságosságtól eltekintve, technikailag határai 40 45 vannak, mert a hőmérséklet sülyesztésével az oldatok még nyúlósabbakká válnak. Javasolták továbbá az oldott cellulóza lebontási sebességének azzal való lassítását, hogy a cellulóza oldásának megtörténte után az oldáshoz használt sav töménységét hígabb sav, vagy más higítószer hozzáadásával a cellulózarostok oldásához szükséges töménység alá csökkentjük. Eltekintve attól, hogy ezzel az oldatok cellulózatartálma nem kívánt mértékben csökken, a cellulóza ezekben a „metastabilizált" oldatokban is sokkal gyorsabban megy végbe, mint ahogy arra 50 az oldat viszkozitásgörbéjéből következtetni lehetne. Egymásután következő tölteteknek a szokásos módon való feldolgozásakor tehát a hátrányos jelenségek abban van- 55 nak, hogy az oldatokban már kezdettől fogva a cellulóza nem kívánt lebontása megy végbe; hogy az oldat lebontásának mértéke a töltet feldolgozásának kezdetétől annak végéig erősen változik és így 60 a következő töltet kezdetén ugrás következik be, valamint hogy az egyes töltetek a fonókazánokból rendkívül nagy viszkozitásuk következtében nem követik egymást elegendő élességgel, hanem öregebb töltetek maradékai, amelyek megfelelően nagyobb mértékben vannak lebontva, friss töltetekkel keverednek, úgyhogy a feldolgozás helyére kerülő oldat tulajdonságai állandóan változnak, ami nagyértékű, egyenletes termékek előállítását természetesen lehetetlenné teszi. 65 70