124376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bauxit és egyéb vasoxidtartalmú anyagok brikettezésére
Megjelent 1940. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^MJJK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124316. SZÁM. Xll/b. OSZTÁLY. — B. 14202. ALAPSZÁM. Eljárás bauxit és egyéb vasoxidtartalmú anyagok brikettezésére. JDr. Bognár Aurél oki. vegyészmérnök és Wagner Emánuel Manó oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 10. Ha bauxitot, vastartalmú érceket, vagy pörköket stb. kohósitási célokra kívánunk felhasználni, akkor a porszerű és apró szemcséjű részek felhasználása nehéz-5 f.egekkel jár. A kohósítás megkönnyítésének egyik módja ezeknek az anyagoknak a brikettezése. Ismeretes, hogy egyes ércekhez brikettezés céljából meszet, vagy hidraulikus 10 kötőanyagokat alkalmaznak. Ezek az anyagok azonban az érc vastartalmát mindig csökkentik és legtöbbször a salakképződés szempontjából is káros alkotórészek kerülnek általuk az érc mellé. 15 Az általunk kidolgozott új eljárás ezzel ellentétben kötőanyagokként olyan anyagokat használ, amelyek a kohósítás folyamán nemcsak mint előnyös salakképzők szerepelnek, hanem az érc vastartalmá-20 ban kismértékű dúsulást is idézhetnek elő. Ezek a kötőanyagok a lúgos bauxit feltárás maradéka, az úgynevezett „vörösiszap" és az alkáli földfémek valamelyik vegyülete, melyeket együtt alkal-25 mázva, olyan vegyületek képződnek, amelyek az így elkészített brikettnek még magasabb hőmérsékleten is nagy szilárdságot kölcsönöznek. Az említett anyagokkal jóminőségű brikett előállí-30 fásához nem okvetlenül szükséges a nagy nyomással való sajtolás. Az érc minőségétől függően legtöbbször elégséges a formálás, döngölés, vagy kisebb mértékű sajtolás. 35 Példa: Jóminőségű brikett állítható elő például sajtolás által, hogy 30%-nyi CaO-tartalmú mészpépet összekeverünk bauxitporral és vtrcsiszappal úgy, hogy légszáraz anyagra vonatkoztatva a keverék CaO, valamint vörösiszaptartalma 40 5—5% legyen. Ha a bauxitpor nagyon száraz, akkor a sajtoláshoz szükséges nedvességet a keveréskor pótoljuk. Az így készített brikettnek az az előnye hogy rövid ideig levegőn való állás után 45 már megköt és szárítható, illetve izzítható. Az izzítás alatt nem repedezik és nem porlad szét. Példa 2.: Piritpörkhöz annyi 25% CaO-tartalmú mészpépet adunk, hogy 50 az eredeti anyagra számítva 8—10%CaO-tartalmú keveréket kapjunk. A pörkhöz előzőleg finoman elosztva 10% vörösiszapot kevertünk. Az így kapott keveréket formába döngöljük. Äz érc minősége 55 szerint esetleg még kevés víz hozzáadása szükséges lehet. Példa 3.: Limonitport 10% vörösiszappal száraz állapotban jól összekeverünk és annyi 25%-os mészpépet adunk hozzá, 60 hogy a keverék CaO-tartalmú 8% legyen. Ezután formáljuk, 12 óráig levegőn szárítjuk. Alkalmazhatunk a vörösiszap melletí mésznél vízben jobban, vagy rosszabbu 65 oldható földalkáli vegyületeket. Legelőnyösebb az eljárás akkor, ha a brikettezendő érc, vagy adalék eredetileg, vagy valamilyen kezelés után már maga tartalmaz ilyen kötést elősegítő alkáliföle 70> vegyületet. Ez azt jelenti, hogy a kötést alkáliföld vegyülettel szennyezett érccel, illetve adalékkal és vörösiszappal közvetlenül valósítjuk meg. Ebben az esetben a
