124346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium előállítására

Megjelent 1940. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI %PE]JK SZABADALMI BIRÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 124346. SZÁM Xll/d. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — -F. 8767. ALAPSZÁM. Eljárás aluminium előállítására. Metaux et Composes Lexers, Paris, mint Foundaminsky Israel Jacob mérnök és Loevenstein Hirsch vegyész­mérnök, Paris jogutódja. A bejelentés napja 1939. évi július hó 6. Franciaországi elsőbbsége 1938. évi július hó 11. Aluminiumot eddigelé úgy gyártottak, hogy először tiszta timföldet állítottak elő bauxitból, majd a timföldet, megömlesztett kriolitfürdőben, elektrolitikus úton, szón-5 nel, aluminiummá, redukálták. Ennek az eljárásnak többrendbeli hátránya van. Az aluminium előállításához kovasavban szegény, speciális bauxitra., tetemes mennyiségű szénre és vízre, és sok mun-10 kára van szükség. Az aluminium előállí­tása majdnem vegytiszta termékeket, több, aránylag csekély kapacitású elek­tromos kemencét és sok szakmunkát igé­nyel. A timföld előállítási költsége ászén 15 árától, az aluminium előállításának költ­sége az elektromos áram árától függ. Ez okból az alumíniumgyártás két fázisát gyakran két, egymástól távolfekvő helyen kell foganatosítani. Emellett a timföld-20 gyártás nagy vízszükséglete és az alumi­niumgyártáshoz szükséges sok elektroli­záló berendezés nagy kiterjedésű gyári berendeteóseket, nagy tőkebefektetést és nagy üzemi költséget igényel. 25 Már ismételten megkísérelték az alumí­niumnak kellő hőmérsékletű kemencébe, termikus úton, aluminiumoxidból, szénnel közvetlenül foganatosított redukálása út­ján való előállítását. E kísérletek azon-30 ban nem jártak kielégítő eredménnyel, mert az aluminium a timföld redukciós hőmérsékleténél még elég illó ós így az a'lnminiumgőzök reakcióba léptek a szén­oxiddal és magával a szénnel is, miáltal 35 újból timföld és szénaluminium "képző­dött. Ezzel az eljárással tehát csak kevés aluminiumot kapunk és ez is a szén­vegyülettel szennyezett. Másrészről már rég ismeretes tény, hogy ha az aluminium-redukálókemenoébe oly &> más fémet vagy fémoxidot adunk, amely •aaa aluminiumnál magasabb hőfokon forr, akkor az alumininum ötvöződik az ada­lékfómmel vagy annak oxidjával, mely utóbbi feloldja az aluminiumot és ily mó- 45l don csökkenti gőzének feszültségét, így pl. ha tetemes mennyiségű rezet adunk • az aluminiumoxidhoz, akkor Cu-Al ötvö­zetet kapunk. Az ötvözőfém közvetlenül a bauxit tisz- 50 tátlanságaitól eredhet. Ha pl. kb. 60% timföldet és 25% vasoxidot tartalmazó bauxitot közvetlenül szénnel redukálunk, akkor kb. 62% aluminiumot és, 34% vasat tartalmazó Al-Fe ötvözetet kapunk, Tim,- 55, földnek (kovasavat tartalmazó) kaolinnal való keverésekor Al-Si ötvözetet kapunk.. Mindezeket az ötvözeteket azonban nem alkalmazzák az iparban kiterjedt mérték­ben. Az ötvözetek egyébként mindig tar- eo* talmaznak a bauxittól vagy más kiindulási anyagtól eredő fémes tisztátlanságokat. Már javasolták ezeknek az ötvözetek­nek azon az alapon való megjavítását, hogy pl. az Al-Fe és Al-Si ötvözetek, 65 bizonyos hőmérsékletig lehűtve, részben megdermednek és a kiindulási ötvözetnél alumíniumban dúsabb folyékony eutekti­kum elkülönítését teszik Jehetővé. Ha pl. 60% aluminiumot és 35% szilíciumot tar- 70

Next

/
Thumbnails
Contents