124257. lajstromszámú szabadalom • Mágnesezhető anyag, különösen távjelzőkábel ernyőzésére

Megjelent 1940. evi augusztus hó 16-án. «AGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124351. OSZTÁLY. "VII/J. OSZTÁLY. S. 17721. ALAPSZÁM. Mágnesezhető anyag, különösen távjelzó'kábel ernyőzésére. Magyar Sieinens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi február hó 1. Táyjelzőkáhelek vezetőit kívülről! eredő indukciós zavarokkal! szemben nagy permeabalitású anyagokból készült fegyverzetekkel! szokták megvédeni. Ugyanilyen 5 védőernyőket alkalmaznak a kábel egyes vezetői kőzött is. Az e célra való anyagokat úgy kell megválasztani, hogy egyrészt már kicsiny mezőerőssségek mellett az anyagnak nagy Hegyen a permeahilitása), másrészt, 10 hogy a gyakorlatban előforduló mczőeroisségek mellett a megengedhető maximális permeabilitás értékét túl ne lépjük. A feltételieket azért is szigorítanunk kell, mert az ilyen mágnesezhető anyagokat a kábelre 15 váló felvitelkor, vagy a kábelben való elrendezéskor lényeges deformációknak kell alávetni. Ez különösen akkor következik be, ha az ilyen szerkezeti részeket az egyes sodrateilemek, vagy egyes vezetőrétegek 20 mágneses ernyőzésére használjuk fel és a deformáció következtében permeabilitásuk csökken. Ismeretesek már olyan ernyők, amelyeket magas hőfokon izzított igen tista vasból ás kritikusan, azaz a szilicium-25 tartalbm szerint körülbielül 6—12°/o-os kereszitmetszetváltozással alakított olyan vasötvözeteikbői készítenék, amelyek legfeljejbib 6°/o szilíciumot és 0.06°/o-nál kievesebib szemet tartalmaznak, mert ezeknek az anya-30 goknak permeabilitása a,z alakítás után is lényegesen nagyobb, mint más mágneseszr hető anyagoké. Az említett igen tiszta vas szemcsenagysága a hőkezelés következtéiben egyenlő vagy nagyobb, mint 0.023 mm. 35 Meglepő módon kitűnt, hogy a mágnesezhető és az izzítás után tekintélyes mechanikai deformációnak alávetett anyag szemcsenagysága az ér l játszik döntő szerepet, mert alakított állapotban az eddig szokásos értékeknél] lényegesen nagyobb per- 40 meabBitásértékieket érhetünk el, hogyha a mágneseshető: anyag szemcsenagysága a hőkezelés köveikéziéiben, a szemcse átmérőjén mérve légalábíb egy centiméter. Ezért a tállal many ér telim éhen elektrotechnikai 45 célokra v.aló szerkezeti elemeket, különösein távjeilzőkábelek ernyőizői elemeit, melyeknek anyagát az utolsó izzítás után mechanikus alakításnak vetik alá. mágnesezhető, nagy permcabilitású és legalábbb egy centi- 50 méteres szemesenagyságú szerkezeti anyagból! állítunk elő. Ismeretesek olyan eljárások, . amelyekkel mágnesezhető anyagok szemcsenagysága befolyásol haló és amelyekkel igen nagy szemcseméretek érhetők 55 él. Evégből! például alkalmazhatjuk azt az ismert eljárást, amelynél átalakításkor a fázishatárt lehetőleg lassan lépjük át, almit elsősorban a lehűlés lassításával ér- 60 hetünk el. Ez az eljárás természetesen csak olyan anyagóknál jön számításiba, amelyek lehűlés közben átalakulnak, nem alkalmazható tehát például nikkel eseteve. Egy másik eljárás lényege abban van, hogy 65 a fázishatárok közelében az anyagot többórán át úgy hevítjük, hogy izzítási hótokról' környezeti hőfokra váló átmenetkor fázishatárt nem lépünk át. Egyfázisú anyagoknál nagy szemesenagyság elérése végett az 70 izizítást az olvadási hőmérséklet alatt is végezhetjük, amikor a szemcsék nagysága ' ismert módon megnő. A negyedik ismert eljárás abban A'an, hogy az anyagokat kri-