124252. lajstromszámú szabadalom • Aktivált izzókatóda, előnyösen magasolvadáspontú fémből való és az emittáló anyag rögzítésére vékony fémdrótokkal betekercselt drótmaggal

2 134253. hogy az a mindenkor előző réteg teker­cselési értelmével ellentétes, mert a bete­kercsalések ellentétes irányú feszítőerői a közös hordozósizerven jobb tapadást ered-5 ményezmek és az egyes meneteknek a szomszédos tekercselési rétegek meneteivel való kereszteződései folytán az emittáló anyagok sízámára fokozott felvevőképessé­get kapunk, még pedig azért, mert éppen 10 e kereszteződések folytán a tekercselési rétegek sokkal kisebb miértékben esnek össze, mint az esetben, ha valamennyi réteg tekercselési értelme azonos. Az emittáló anyagokát félvevő közök lé-15 tesülése szempontjából kedvező, ha a te­kercselés oly emelkedéssel történik, mely az alkalmazott drót átmérőjénél nagyobb, emellett előnyös, ha az emelkedés a drót­álmérőínek legalább kétszerese. 20 Mivel az emittáló anyagok nikkelhez a legtöbb esetben jobban tapadnak, mint az izzókatódához szokásos magasolvadáspontú fémekhez (pl. wolframhoz vagy molibdén­hoz), ez utóbbiak a kisülési folyamat rom-25 tabló hatásának azonban jobban ellenállá­nak, előnyös lehet, ha a katóda egy vagy több elkülönített részét nikkellel borítjuk. A «katóda élkülönílett* részei» kifejezésen a magasalvadáspontú drótmagot és az 30 egyes tekercseléseket értjük. Ugyanebből) az ókból ugyancsak előnyös lehet, ha a tekercselések egy részét nikkel­dróttal készítjük. A találmány szerinti katódaszerkezet em-85 Hitelt előnyei különösen Wehnelt-tipusiú katóda esetén mutatkoznak, mert az ily katódához használatos alkaliföldfémoxidok a legfinomabb üregekbe is kiválóan beha­tolnak és a hordozófémmel különösen jól 40 összesülhetak. 'Az oxidréteget ez esetben a kész katóda­tekercsre az említett olasz szabadalmunk­ban ismer Letett eljárás szerint vagy olvasz­tott báriumhidroxidfürdőíbe váltó mártással tö vagy báriumkarbonátbóll, stronciumkarbo­nátból! és kötőszerből, alkotott péppel való taefcenéssel vihetjük fel. A találmányt még részletesebben a raj­zon látható foganatosítási példa ja kapcsán 50 magyarázzuk meg. Az 1. ábrán a kalódaként hasznosított drót­mag szerkezete,, a 2. ábrán a kész katóda, a 3. ábrán pedig a katóda egy részének 55 keresztmetszete látható. Az 1. ábra szerint a pl. 0.5—2 mm. átmérőjű, wolframból való 1 magdrót egy­másra következő tekercselési rétegeit pl. 0.1—0.5 mm. átmérőjű, wolframból való, vékony 2 és 3 fémdrőtokkal! készítjük, me- 69 iyek közül a 2 drótot jobbmenetes, a 3 drótot pedig balmenétes értelemben teker­cseljük. Az így összetett drótból ezután a 2. ábra szerinti végleges "4 katódaspirálist tekercsellj ük. A 2. ábra hivatkozási számai 65 az 1. ábra megfelelő részeinek hivatkozási számaival! egyeznek. A 3. ábra részleges keresztmetszetbeai mutatja, hogy az 1 mag 2—3 tekercselése arz 5 oxidréteget úgy hatja át, hogy az 70 adódó mechanikai és villamos érintkezés rendkívül benső és emellett a katóda emit­tálófelülete és oxidkészlete erősen növelt. Szabadalmi igénypontok: 1. Aktivált izzókatóda, lemből, előnyösen 75 magasolvadáspontú fémből A? ató, az emittáló anyagokat rögzítő vékony fém­drótokkal betekercselt drótmaggail, az­zal! jellemezve, hogy e beteikereselés. egy­nél több, egymást keresztező' menetek- 80 bőll álló, kívülről hozz átérhető) hézago­kat alkotó tekercselési réteggel készült. 2. Az 1. igénypontban védett izzókatóda foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik tekercselési réteg te- 85 kercseillési értelme a mindenkor előző réteg tekercselési értelmével ellentétes. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett izzó­katóda foganatosítási alakja, azzal jel­lemezve, hogy a tekercselési rétegek 90 emelkedése az alkalmazott drót átmérő­jénél nagyobb és ez átmérőinek legalább kétszerese. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypontban védett izzókatóda foganatosítási alakja, ázzál 95 jellemezve, hogy a betekercselt katódát nikkeltréteg borítja. 5. Az 1,, 2. vagy 3. igénypontokban védett izzókatóda foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a katóda egy vagy íoo több elkülönített részét nikkelíréteg bo­rítja. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében vé­dett izzőkátóda foganatosítási alakj .a, az­zal jellemezve, hogy a drótmagra fel- 105 vitt tekercselési rétegek legalább egy része nikkeldrólból készült. 1 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. ladoméri Szraertnik István m. kir. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents