124231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás falszigetelő, illetve falszárító légcsatornák készítésére

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124231. SZÁM. VlII/k. OSZTÁLY. — A. 4302. ALAPSZÁM. Eljárás falszigetelő, illetve falszárító légcsatornák készítésére. Ambrus László oki. mérnök, Budapest. Pótszabadalom a 110200. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi december hó 17. A 110.200. számú szabadalom szerinti falszigetelő, illetve falszárító eljárás azon az alapvető és a falszárítás terén fordulópontot jelentő felismerésen alapszik, hogy 5 a korábban használatos és úgyszólván az egész falfelületre kiterjedő, felette költséges, összefüggő légterek, illetve függélyes légcsatornák, valamint az ezekkel kapcsolatos, összekötő csatornák rnellőz-10 hetők és ezek helyett a nedvességi hely szintjében vagy környezetében fekvő, vízszintes légcsatornák tökéletesebb hatással használhatók. Ily módon a törzsszabadalom szerinti eljárás a kitűzött célt 15 jelentékenyen egyszerűbb segédeszközökkel, gazdaságosabban és műszakilag kedvezőbb eredménnyel éri el, mint a korábbi ismeretes megoldások. Ezenkívül tekintetbe jön, hogy a falak a törzsszabadalom 20 szerinti eljárásnál sokkal kisebb mértékben gyengülnek, jóVal rövidebb idő alatt hozhatók rendbe és így a helyiségek hamarább vehetők használatba, mint a korábban ismeretes eljárásoknál. 25 A törzsszabadalom szerinti eljárásnál kitűnt, azonban, hogy sok esetben, valamely ok miatt, a nedves falakba csatornák nem véshetők, vagy csatornák vésése nem ajánlatos. Ilyen esetekben a csator-80 nákat például különös, e célra készített idomdarabokból kell elkészíteni. Ezek az idomdarabok költségesek és nem mindig állanak rendelkezésre. A találmány szerint a szárító, illetve 35 szigetelő légcsatornák készítéséhez olyan szabványos, üreges téglákat használunk, amelyeknek egyik keskenyebb oldalán középütt végigmenő hosszborda és másik keskenyebb oldalán, ugyancsak középütt, az említett hosszborda keresztmetszeté- 40 vei azonos keresztmetszetű horony van és a tégla üregét egy vagy több közbenső hosszborda hosszcsatornákra osztja. Ezeket a téglákat középső hosszsíkuk mentén ketté osztjuk, mikoris a hosszborda 45 és a hosszhorony két-két egyenlő bordára, illetve horonyra válik szét. A tégla kettévágása után a közbenső bordákat eltávolítjuk és így a szárító, illetve szigetelő légcsatornák készítéséhez alkalmas 50 csatornaelemeket kapunk. A törzsszabadalom szerinti elj arás foganatosítása végett az előzőkben ismertetett módon készített csatornaelemeket a nedves fal ama helyén, amely a ned- 55 vesség szintjében vagy ennek környezetében van, előnyösen, a vakolat leverése után, a homlokoldalak mentén, egymáshoz illesztjük és a falon rögzítjük. A rögzítéshez a megmaradt bordák vagy ho- 60 ronyfal mentén elhyelezett huzalokat használunk, amelyeket helyenként szögekkel vagy kampókkal horgonyzunkle. Kívánt esetben egymás fölött két vagy több vízszintes csatorna készíthető el, 65 amelyekbe helyenként, ismeretes módon, légbevezető furatok vagy áttörések torkolnak. A találmányt részletesebben a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. Az 70 1. ábra oly szabványos üreges tégla homloknézete, amelyből a csatornaelemek készülnek. A 2. ábra szabványos tégla kettévágása