124221. lajstromszámú szabadalom • VIllamos kisütőcsöves berendezés, valamint ehhez alkalmas villamos kisütőcső

•5 124231. haló különböző frekvenciák keverésére. Ekkor az egyik nyalábol egy oszcillátorrezgés, egy másik nyalábot pedig a veit rezgés vezére liheti. 5 A találmányt részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg, amelyen a tailálmány néhány fogamatösítási példájának vázlata látható. Az 1. ábrán 1 ós 2 jelölik az anódákat, 10 amelyekre az 5 katódából kiinduló 4 elektronáram csapódhat. A 4 elektronnyalábot a G katódából' kiinduló 7 nyaláb befolyásolja. Az elektronokat a pozitív potenciálon lie vő 3 rácson vezetjük át és azok az e 15 rácson belüli térben egymást befolyásolhat-' ják. Az 5 és 6 katódák körülj egy-egy alacsony potenciálom, levő 8 elektródát rendezünk el!, hogy elégséges mérvű nyalábosodást érjünk el. 20 A 2. ábra azt mutatja, hogy a. potenciául az 1. ábra II—II vonallá mentén milyen lefolyású (lásd a 9 görbét). Ha 6-hól kiindulólag 7 ete.klronar.amot irányítunk az említett térbe, a potenciál a II—II vonal 25 mentén a 2. ábra 10 görbéjének megfelelő [lefolyású lehel, úgy hogy az elektronok ,el!térítő'dneik és a 2 anódára jutnak, aim int azt az 1. ábra vázlatosan a 11 nyalábbal jelzi. Ez egy külön elektronáram segélyéao veil való eltérítés példája. Lehetséges azonban még számos másféle vezérlés, tehát a pálya befolyásolása akként, hogy az áraimeloszlás változzék'. így pl. a 3. ábra szerint a vezérelt leliek'tromáramot a negativ 18 35 elektródából, a pozitív 16 elektródából és a két 13, 17 központosító lemezből álló elektronoptika .segélyével hozhatjuk a 12 anódán fókuszba. Ha ékkor egy '19-ből kiinduló 14 eleklronáramol irányítunk a 40 13 és 14 lemezek közötti téribe, az optikát zavarjuk és a vezérein elektronáriam legnagyobb része a 20 és 21 elektródákhoz megy. Ezt többször meg is ismételhetjük. A 14 elektronáram ugyanis az elektródák 45 és a rákapcsolt .feszültségek kellő méretezésénél! és .az elektródák alakjának helyes megválasztásánál jóval gyengébb 'lehet, mint az az áram, mely a 14 elektronáram befolyása révén a 20 és 21 elektródákra 50 jut. Ha ezt az utóbb említett áramot a 4. ábra szerint ismét egy harmadik 22 áramnál! az optika szétroimbolására hasznosítjuk, úgy igen gyenge elsődleges vezérlőáraim elégséges ia harmadlagos áram vezér-55 léséhez. A 4. ábrán a 3. ábrán is előifordulló alkatrészeket azonos hivatkozási sízámok jelzik. A harmadlagos 22 elektronáram a 23, 24 ós 25 elektródákat érheti és ezt az áramot a 26 és 27 elektródák befolyásolják. A katódrendszer a 28 kató- t;o dából és ,az e körül elrendezett 29 elektródából áll. Ezeknek az egységeknek a száma természetesen tetszőlegesem választható, úgy hogy igen nagy erősítések lehetségesek. Emellett nem lényeges, hogy a 65 vezérlést éppen az optika változtatása okozza; az eltérítés az 1. ábra szerint is történhet vagy pl. úgy, hogy az elektronáramot az 5. ábra szerint a 30 tértöltés hatása révén, teljesen visszaküldjük. Az 5. 70 ábrából a működésmód minden további nélkül világos. Az itt ábrázolt cső két 31 és 32 kálódat tartalmaz, amelyekből a 33, illetve a 34 nyaláb lép ki. A katódákat a negatív potenciálú 35, illetve 36 eleik- 7/» Irodák veszik körül. A cső továbbá a pozitív 37 rácsot, a negatív 38 elektródát és a 39 anód át tartalmazza. A feszültségek megválasztása révén elérhetjük itt azt, hogy olyan 30 tértöltés létesül, hogy a 33 nyaláb so elektronjai visszatérnek. Nem feltétlenül szükséges az, hogy a különböző elektronáramok különböző katódákból származzanak. A 6. ábra pl. olyan csövet mutat, amelyben a 40 elektronára- 85 mot a 41 elektronáram, ez utóbbit pedig a 42 vezérlörács vezérli. A 43 szívőirács az elektronokat a 44 és 45: lemezek közé szívja, aholis a 44 lemez pozitív, a 45 lemez pedig negativ potenciálú, úgy hogy 90 az elektronok görbe pálya mentén 46 rácson keresztül jutnak a 40 elektronáram körzetébe, ahol! eltérítést vagy a koncentráció /változását idézik elő. Emellett a 40 elektronáram a 47 vagy 48 anódák egyi- 95 kére juthat. A két nyalláb közös 49 katódáből indul ki. A 40 nyalábot olyan rendszer segélyével kaptuk, mely a negatív 50 ellektródából, a pozitív 51 elektródából és a 46, valamint 52 lemezekből all- 100 Szabadalmi igénypontok: 1. Berendelés olyan villamos kisütőcsővel, melyben legalább két, egymást metsző elektronnyaláb egymást befolyásolja, azzal jellemezve, hogy legalább egy ka- 105 tóda és egy nyalábmetszési pont között pozitív potenciálú, rácsalakú elektróda van, továbbá, hogy a csőiben levő elektródákra olyan feszültségek vannak kapcsolva, hogy az eitektronnyalábok met- 110 szési pontjában, illetve metszési pontjaiban, A'iagy e pont, illetve pontok környezetében virtuális jkátóda létesül. 21 Az 1. igénypont szerinti berendezésben való felhasználásra alkalmas villamos 115