124220. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos kisütőcsővel
2 1 24220. rinti berendezés és kisütöcső alkalmazásával eredményesen kiküszöbölhet jü k. A találmány szerinti, két vezérlőelektródát tartalmazó csőben a katódából ki-5 lépő elektronokat a katóda közvetlen közelében' elrendezett vezérlő- és védőeloktródán át több nyalábban, görbített pályák mentén több más elektródához vezetjük. Ekkor az. egyik vezérlés a katóda 10 közvetlen közelében levő vezérlőrácson, a másik vezérlés pedig oly térrészben megy végibe, melyből az elektronok az előbbi elektródákhoz vissza nem térhetnek, mimellett azok a pályák, mielyeken át az 15 erre az elektródára kapcsolt feszültségek az elektronokat befolyásolják, nagyobbak azoknál a pályáknál, melyeken át az elektronokat az első vezérlőelektróda befolyásolja. 20 (Ha az elektronokat nyalábok .alakjában görbített pályák mentén vezetjük, egyrészt a második vezérlést a tértöltés olyan helyén tndjuk előidézni, hogy az elektronok belőle az első vezérlőrács' kö-25 zelébe vissza nem térhetnek, másrészt pedig, anélkül, hogy a szerkezetet túlbonyolulttá vagy a méreteket túlnaggyá tennők, a pályáknak oly hosszt adhatunk,' hogy az elektronokat kisebb váltafeszültségű 30 elektródák is vezérelhetik. Kitűnt, hogy . ezzel a szerkezettel az első segédrácshoz való áramot gyakorlatilag teljésen elnyomhatjnk és hogy e cső! bemienőadmittanciája is igen kedvező. ; 35 |A találmány szerinti kisütöcső egyik , foganatosítása a következőszerkezetű lehet: Közvetett hevítésű katód,a> körül, a katóda felől nézve egymás ntán vezérlőrács és védőrács helyezkedik el. A két 40 elektróda között több testet rendezhetünk ( el, melyek a katódából kilépő elektronokat nyalábolják. E célra azonban a vezérlőrács egy teljes részét is alkalmazhatjujk és ez a vezérlőrács is több rüdalaká 45 szervből állhat, melyek egyúttal az- elektronnyalábolást is előidézik. Ez elektródák körül oly elektróda helyezkedik ©1, mely pl. a csőben alkalmazott egy vagy több elektródával együtt az 50 elektronnyalábok pályájának alakját . megszabja, mimellett az ©lőbbemlített elektróda ezenfelül második vezórlőrácsként is hat. Az elektronokat ezután két olyan elrendezésű felfogóelektródához ve-55 zetjük, hogy a második vezérlőrácsra kap( csolt feszültségtől függően az elektronok az egyik vagy másik elektródára jutnak. Nem okvetlenül szükséges, hogy az elektronpályák alakját az előbb említett második vezériőráesi megszabja, e görbített 60 pályák alakját, amely teljesen tetszőleges lehet, a csőben elrendezett más elektrosztatikai vagy mágnese-, szervekkel is szabályozhatjuk. A cső kimenőkön- a két 1'cU'ogóelektróda egyikéhez o&atlakozliat. 65 Azonban az is lehet égés, sőt bizonyos esetekben előnyös is, ha ezt a kört a két felfogóelektróda között elrendezzük. A találmány más foganatosítása szerint a felfogóelektródákat egymás mögött 70 rendezzük el ós az érkező elektronok révén előbb ért elektródában egy vagy több nyílás van, úgy hogy az elektronnyaláb a második vezérlőrács feszültségétől függően-vagy a mellső elektródára, vagy pe- 75 dig a benne levő nyílásokon át a hátsó • elektródára csapódik. Különösen az utóbb ismertetett foganatosításnál a cső meredekségét szekunderemisszió (alkalmazásával fokozhatjuk. E 80 célból a nyílásokkal ellátott elektródát az érkező elektronokra néző oldalon oly anyaggal boríthatjuk, mely elektronáram fel'csapódásakor szekundérelektroitokat könnyen emittál. Vele szemközt a eső tu- 85 laijdonképeni anódája helyezkedik el. Az elektronnyaláb tehát vagy a szekundéreniisszióelektródára csapódik, amelyről ezután' a szekundér elektronok- az anót úí dara vándorolnak vagy pedig a szekun- 90 déremisszióeilektróda nyílásain át egy mögötte levő felfogóelektródára csapódik. További foganatosítás szerint a csövet akként szerkesztjük, hogy az elektronok vagy egy rácsalákú anóda mögött elren- 95 dezett szekuhdéremisszióelektródára csapódnak, vagy pedig azokat e rácsalakú amoda támasztórúdjai felfogják és így az elektronok közvetlenül az anódát érik, Ha a találmány szerinti cső isniertetett 100 foganatosításait keverőcsőfeént kívánjuk alkalmazni, az oszcillátor feszültséget a második rácshoz kívülről kell bevezetni. A találmány szerinti csövet azonban önrezgő keverőcsőként is szerkeszthetjük, 105 ami további foganatosítás szerint azzal válik lehetővé, hogy nyílásokkal ellátott szekundéremisszióelektróda mögött lévő elektródára a katódapotenci álnak: raegíe- ' lelő feszültséget vagy negatív feszültsé- 110 get kapcsolunk, úgy hogy az ezeken a nyílásokon átlépő elektronok nem a felfogóelektródára, hanem a szekundéremisszióelektróda belső oldalára jutnak.
