124219. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI #^HÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124219. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — P. 9364. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégf Eindhoven-ben (Németalföld.) A bejelentés napja 1938. évi május hó 12. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 14. A találmány fluoreszkáló ernyővel el­látott villamos kisütőcső, azaz olyan ki­sütőcső, melyen belül valahol oly anyag van, mély felvillan, ha elektronok érik. 5 Ez az anyag vezető vagy szigetelő alá­téten helyezhető el, amely a csőben külön testet alkothat, vagy pedig a fal egy részét képezi. E csőfajta ismert képviselői pl. a Braun-féle csövek, a behangolást 10 jelző berendezések vagy effélék. A talál­mány kiváltképen olyan fluoreszkáló ernyővel készült villamos kisütőcső, mely fluoreszkáló ernyő vezető alátéten el­helyezett anyagból áll. A találmány ki-15 terjed az ilyen cső előállítására alkalmas eljárásra is. A szobanforgó ernyőkhöz már külön­böző anyagok alkalmazását javasolták. A leginkább előnyben részesített és alkal-20 mázott anyag a cinkszilikát és mangán­oxid keverékéből álló willemit. Ámbár ezzel az anyaggal számos esetben jó eredményeket kapunk, különösen vezető alátét alkalmazása esetén nehézségek 25 mutatkozhatnak. Vezető alátéten való elhelyezéshez és alkalmazáshoz a fluoresz­kál óanyagot, hogy az ilyen elektróda vezetőképességét túlságosan ne csökkent­sük, egészen finoman elosztott alakban és 30 igen vékonyan kell felvinni, amit úgy érnek el, hogy a willemitet hosszabb ideig őrölik, amíg a szükséges finomsági fokot el nem érték. Kitűnt azonban, hogy ilyen ernyők alkalmazása esetén a fényerősség 35 az idő függvényében gyorsan csökken és bizonyos idő után aránylag állandó érté­ket ér el, mely azonban a kezdeti értéknél jóval kisebb. Kitűnt, hogy a találmány szerinti kisütőcső, illetve a találmány szerinti 40 eljárás alkalmazásával olyan fluoreszkáló ernyőt kapunk, melynek fényerőssége az idővel csak kevéssé csökken és mely ezen­felül aránylag nagy értéket hosszabb időn át tart meg. 45 A találmány szerinti cső fluoreszkáló ernyőt, kiváltképen vezető alátéten el­helyezett fluoreszkálóanyaggal készült ernyőt tartalmaz és a találmányt az jel­lemzi, hogy a fluoreszkálóanyag főképer 50 a bárium, sztroncium vagy kalcium oxidjai közül egyből vagy többől áll, melyek mangándioxid járulékos adagát tartalmazzák. Ez a keverék, amelyben a mangándioxid aktivátorként hat, hosz- 55 szabb időn át nagy és meglehetősen állan­dóan maradó fényerősséget ad. Kitűnt, hogy 98% sztronciumoxid és 2% man­gándioxid keverékével kiváló eredménye­ket kapunk. 60 Előnyösen a következőképen járunk el: Földalkálikarbonátnak, pl. sztroncium­karbonátnak 2% mangánkarbonáttal való keverékét pl. a nitrátok oldatából lecsapatiuk. Ezt a keveréket esetleg kis 65 mennyis égűszerveskötőszerrelegyütt meg­őrölj ük, amíg a szükséges finomsági fokot el nem értük, majd a keveréket vékony rétegben nikkelből vagy hasonló anyag­ból álló lemezkére fecskendezzük. Az 70 ekként formált elektródát azután a többi elektródával együtt a csőburán belül fel-

Next

/
Thumbnails
Contents