124216. lajstromszámú szabadalom • Rezgéskeltőkhöz és együttrezgőkhöz való kristály

.>l«M.,-.jeU'i»t 15)4(). évi augusztus lió l-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 12421«. SZÁM. VJI/d. (VIl/j.) OSZTÁLY. — X. 7878. AUU-SZÁM. Rezgéskeltőkhöz és együttrezgőkhöz való kristály. C. Lorenz Akiienges-rilscliaft gyári cég, Berliit-TViiipelhof. A bejelentés napja 1939. évi július hó 15. Németországi elsőbbsége 1938. évi július hó 27. A találmány a nagyfrekvenciájú tech­nikában használatos piezoelektromos kristályok előállítására vonatkozik, még pedig olyanokéra, melyeknek a főfrekven-5 dójuktól számított 50.000 Hertz körzeten belül nincsenek mellékfrekvenciáik. A nagyfrekvenciájú technikában hasz­nálatos kristályok túlnyomó részének az a hátránya, hogy zavaró mellékfrckven-10 ciáik vannak. A legalkalmasabb kris­tályok sík, élrecsiszolt barázdázott, stb. lapok, melyeknek határoló felületei min­denesetre mindig síkpárhuzamosak. Ezek­nek a lapoknak azonban különböző hát-15 rányaik vannak. Először is, kristályok egyfrekvenciájú csiszolása csak a leg­ritkább esetben sikerül. Másodszor, a lapoknak meglehetősen nagyoknak kell lenniök, ha kismérvű csillapodást kívá­nó nunk meg tőlük. Harmadszor, a legmesz­szebbmenő mellékfrekvencia'mentesség követelményének tekintetbevétele mel­lett az ily kristályok csak a legnagyobb nehézségek árán állíthatók be a helyes 25 frekvenciára. A találmány szerint a fentemlített hát­rányok elkerülése céljából a kristályokat lemezalakúan képezzük ki. A lemezalakú kristály nagy körzeten belül mentes 30 minden mellékfrekvenciátó]. Továbbá, az ily kristály sík elektródák alkalmazása mellett csak legvastagabb helyén gerjesz­tődik a felső határig, mert csak ott hat reá erős mező, úgyhogy szélső részei már 35 alig rezegnek és ennélfogva a fő rezgés­iránynak más irányú rezgésekkel való csatolódása szinte kizártnak tekinthető. 40 Végül az a ténj', hogy lényegileg zavar­talanul csak a főrezgés jöhet létre, nagyon kismérvű csillapodást biztosít. Kísérletek bizonyították, hogy a len­csealakú kristálynak csak egyetlen ön­rezgése van s hogy az ilyen kristály több mint 100.000 Hertzet felölelő körzeten belül teljesen mentes mellékfrekvenciák- 45 tói, még pedig alacsony frekvenciáknál is, melyekhez eddig egyáltalán nem sike­rült mellékfrekvenciáktól mentes sík­párhuzamos kristályokat csiszolni. A len­csealakú kristályok csillapodása általában 50 egy tizes hatványszárnrnal kisebb sík­párhuzamos lapalakú kristályok csilla­podásánál. Ez a tény lényeges anyag- és helymegtakarítást tesz lehetségessé, mivel 0 lencsealakú kristály átmérője kb. két- 55 harmaddal kisebb lehet, mint a megelőző síkparhuzamos lapalakú kristályé. A len­csealakú kristályok ezenfelül könnyebben is csiszolhatok, mint a síkpárhuzamos lapok, elsősorban azért, mert ezt a kvarc­kristályt nem kel] meghatározott görbü­letűvé csiszolni. A találmány szerinti kristályok külön­féleképen gerjeszthetők. Elektródákként különösen sík lemezek alkalmasak. Ha azonban erős villamos mezőt akarunk alkalmazni, úgy használhatunk a kristály­alaknak megfelelően alakított elektródá­kat is. A kristály ez. esetben is csak leg­nagyobb vastagságának irányában ger­jed, mert szélem a mezővonalak iránya nem egyezik meg a fő rezgésiránnyal s itt az erővonalak hatásai gyakorlatilag kiegyenlítik egyrnást. A kristály felületei 60 65 70

Next

/
Thumbnails
Contents