124215. lajstromszámú szabadalom • Tömítőlemez, kiváltképpen elégési erőgépekhez
Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI #6ffl|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124215. SZÁM. V/e/l. OSZTÁLY. — K. 14835. ALAPSZÁM. Tömítőlemez, kiváltképpen elégési erőgépekhez. Kupfer-Asbest Co. Gustav Bach cég 1, iieilbroiui a/N. A bejelentés napja 1939. évi június hó 19. Németországi elsőbbsége 1938. évi július hó 28. Elégési erőgépek hengereinek és hasonló géprészefcnek tömítésére a legkülönbözőbb fajtájú tömítőlemezeket alkalmazzák. Ismereteseik pl. olyanok, amelyek ő tisztán fómszövetből vagy íém-azbesztszövetből állanak, melynek pórusait azbesztkeverék tölti ki, mely egyúttal arra is való, akár lemezek alakjában, akár laza pép alakjában vitték is' azt fel, hogy a 10 tömítőlemez sima felületet kapjon. Vannak olyan tömítőlemezek is, melyek hordozóanyagát elnemezesített acélgyapot alkotja, amelyet töltőanyagokat tartalmazó kötőszerrel ragasztanak össze. A legis-15 mentebb fajtájú tömítőlemezek az úgynevezett fém-azbeszt-tömítések. Ezek olyan azbesztlemezből állanak, amelyek mindkét oldalát fémes, kiváltképpen előnyösen rézből, vasból vagy aluminiumból való ?0 lemezek borítják és melyek kicsákozott áttöréseit kiváltképpen az elégési terekhez, fémes hornyok szegélyezik. Fordítva járnak el azoknál a tömítőlemezeknél, amelyek belül sírna, lyukasztásos, recézett '5 vagy zeg-zugos fémmaggal készülnek, melynek mindkét oldalához azbesztet 1 vagy más hasonló anyagot, mely folyadékokkal szembeni védelem céljából impregnált, ragasztanak. Itt is az elégési terek•) hez való nyílásokat és szükség esetén az egyéb áttöréseket is fémes barázdák szegélyezik. Az ilyenfajtájú tömítéseknél megkísérelték már az azbesztlemezek hőszigetelő hatásának gyengítését azzal, • '•• hogy a fémmagból csipkés fogakat csákoiztak ki, ezeket az azbesztlemezeken átvezették és ez utóbbiak .felületén átfektették, úgy hogy ennélfogva az átmenő fémmag közvetlen fémes összeköttetést létesített a két, egymáshoz képest tömi- 40 tendő felület, tehát a hengertömb és a hengerfej között. Mindezeknél a tömítőlemezeknél hátrányok mutatkoznak az egyik vagy a másik irányban, pl. abban, hogy a lemezek 45 nyomás hatására nem eléggé rugalmasak, vagy felületük nem egyenletesen kemény, vagy hogy a lemezek túlságosan nagy szorítónyomást igényelnek, vagy pedig hogy a két hengerfelület között elegendő 50 hőkicserélődést nem engednek meg, vagy hogy az ilyen tömítés kiszerelésekor a tömítőlemezek felületei a hengerfejhez, illetve a hengertömbhöz tapadva maradnak, vagy a gyakorlati üzem során egyéb 55 hátrány okkal járnak. A találmány szerint a felsorolt tömítésekkel kap csőlátásán jelzett hátrányokat azzal küszöböljük ki, hogy a tömítőlemezt olyan hoirdozószervvéíl. készítjük, mely 60 egyes, egymástól függetlenül előállított, egyféle tagokból van összállítva akiként, hogy a tömítőlemez mindkét oldalán sakktáblához hasonlóan vagy egyébként szabályosan váltakozóan a hordozószerv 65 anyagából és a töltőanyagból való részekből áll. Az ilyen felület tehát teljes terjedelmére kiterjedően sem nem kemény, sem nem lágy, hanem a kifogástalan tömítés szempontjából legkedvezőbb közép- 70 értékű, amellett a töltőanyagnak a hengerfejhez! illetve a heng-ertömbhöz való tapadvaimaradását elhárítjuk. A két felületen levő egyes fémrészeket a lemezen.
