124200. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású villamos kisütőlámpa

Megjelent 1940. évi augusztus lió 1-én. [AGYÁÉ KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 124200. SZÁM. VII/b. OSZTÁLY. — T. 6400. ALAPSZÁM. Nagynyomású villamos kisütőlámpa. Patent-Treuhanű-Geseilschaít für elektrische Glühlampen m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 19. Németországi elsőbbsége 1938. évi szeptember hó 10. A találmány oly nagynyomású villamos kisütőlámpára vonatkozik, amelynek nagy hőmérsékleten megömlő üvegből, célszerűen kvarcüvegből való, szilárd 5 izzóelektródákat, nemes gáztöltést és némi higanyt tartalmazó kisütőedénye van és amely úgy van terhelve, hogy az üzemi gőznyomás sok atmoszférát tesz ki. Á találmány célja oly nagynyomású 10 kisütőlámpa létesítése, melynek teljesít­ményfelvétele 200 wattnál kisebb és amely a szokásos hálózati feszültségekkel tartható üzemben, valamint általános világítási célokra jól alkalmazható. Kívá-15 natos továbbá, hogy a lámpa bonyolult, például az ismert vízhűtéses nagynyomá­sú kapillárlámpák esetében szükséges hűtőberendezések nélkül legyen használ­ható, 20 Ismeretes, hogy különösen oly nagy­nyomású kisütőlámpák, melyek ívének égési feszültsége a hálózati feszültséget­messzemenően megközelíti, a feszültsé­gekkel szemben nagymértékben érzéke-25 nyék, minthogy például a hálózatifeszült­ség hirtelen megnövekedésekor, a kisülési áram erősségét meghatározó áramerősség­határoló előtétellenállásának kell a teljes túlfeszültséget felvennie. így például a 30 hálózati feszültség 5%-os megnövekedése a hálózati feszültségnek körülbelül 20'%­át felvevő előtetellenállásra 25%-ostúl­feszültségként hat, amely a kisülési áram erősségét 25%-kal megnöveli. Szakkörök 35 általános nézete az volt, hogy a viszonyok a valóságban még rosszabbak, minthogy a fényív égési feszültsége növekvő áram­erősséggel nemcsak hogy nem nő, hanem inkább csökken és ennek következtében túláram keletkezését még elősegíti. 40 Másrészt nagyfontosságú, hogy az ál­talános világítás céljaira és egyéb célokra is alkalmas lámpa teljesítményfelvétele és fényleadása messzemenően állandó maradjon, minthogy különben a például 45 hurkolt hálózatokban elkerülhetetlenül fellépő feszültségingadozások elviselhetet­len fényingadozásokat okoznak és a lám­pák fényteljesítménye aszerint változik, hogy azok a feszültségeséseket felmutató 50 hálózatok mely pontjaihoz vannak kötve. Meglepetésszerűen kitűnt, hogy az álta­lános véleménnyel ellentétben nem vala­mennyi nagynyomású kisütőlámpa áram­feszültség görbéje esik, sőt az ívhosszúság 55 centiméterenkénti kisebb fénytéljesit­mények körzetében eső karakterisztika a fényív növekvő teljesítményével mind­inkább ellaposodik, majd vízszintes és azután lassan emelkedő részbe megy át 60 és végül az ívhossz centiméterenként 300 wattnál nagyobb teljesítményfelvétel ese­tében jelentős mértékben emelkedik. A találmány szerinti lámpa esetében a fényív e legnagyobb fajlagos teljesít-65 ményfelvételének körzetét a fenti hátrá­nyok kiküszöbölése végett kihasználtuk. Ez egyben további előnyökkel jár, így például a karakterisztika erős emelkedésé­nek következtében az előtétellenállás az 70 eddig szokásosnál lényegesen kisebbre

Next

/
Thumbnails
Contents