124199. lajstromszámú szabadalom • Rúgóbetét ülő-, pihenő-, heverő- és fekvőbútorok párnáihoz

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI W^BÄ SZABADALMI BIEÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 124199. SZÁM. VIII/f. OSZTÁLY. — T. 6259. ALAPSZÁM. Rugóbetét ülő, pihenő, heverő és fekvő bútorok párnáihoz. Tausz Jakab lakatosmester, Budapest. A bejelentés napja 1938 évi szeptember hó 17. A taláJlmány ülő, pihenő,, heverő és fekvő bútorok rugós párnáihoz való rugó­betét, melynek lényege abban van, hogy a mindenkori párna körvonalának meg-5 felelően alakított acélszalagból készüli felső és alsó tartókeret között kétféle erősségű csavarrugókat helyezünk el! csoportonként úgy, hogy a párna ama helyein, ahoíl előre­láthatólag nagyobb igénybevétel (terhelés) 10 fog fellépni használat köztan, erősebb ru­góból álló rugócsoportot rendezünk el, míg az egyéb helyeket gyengébb rugóból! álló rugócsoporttal töltjük ki,. A találmány sze­rinti rugóbetét további jellegzetessége az, .15 hogy az előnyösen egy darabból! hajlított, alakadó tartókeretekhez pántokkal1 isimert módon erősített, illtetve egymásba fonott csavarrugók végeit vagy saját meneteikhez kötjük vissza, vagy pedig kifeléhajlítás!-20 sal szemekké aliakítjuk, melyekbe a szom­szédos csavarrugó kampós végét beakaszt­juk. A találimány szerinti rugóbetét példa­képem kiviteli alakját a csatolt rajz 25 1. ábráján felülnézetben tüntettük fel, míg a 2. ábra egymásba fonott két csavarrugó oldalnézete; a 3. ábra pedig egymással! összekötendő két 30 csavarrugó végeinek kapcsolási módját mu­tatja be nagyobb léptékben, felülnézetben. A mindenkori párna körvonalának meg­felelően, célszerűen egy darabból meghaj­lított, alakadó (a) tartókerethez az ismert 35 módon egymásba fonott, álló helyzetű (b) és (c) csavarrrugók közül a szélső rugói­kat (d) pántokkal erősítjük. A rugóbetétet a találmány szerint csoportonként kétféle erősségű csavarrugók alkotják. Az erősebb (b) csavarrugókból álló rugócsoportokat a 40 párna ama helyein alkalmazzuk, melyek a párna rendeltetésénél! fogva előrelátható­lag nagyobb igénybevétel (terhelés) alá! kerülnek. A párna többi helyeit gyengébb (c) rugókból összeállított rugócsoporttal 45 töltjük ki. Az 1. ábrán bemutatott ki­viteli példában az erősebb és gyengébb rugókból alkotott rugócsoportok a sakk­tábla különböző színű mezői módjára he­lyezkednek el. 50 Az egymásba font csavarrugók végeit a % ábrán látható módon is összeköthetjük egymással, vagyis az egyik (f) csavarrugó végét kifelé hajlítva, célszerűen köralakű (g) szemmé alakítjuk és ez utóbbit a rugó 55 legvégének húr vagy átmérő* irányban való rászorításával ketté osztjuk, úgyhogy az (f) rugóval összekötendő (h) rugó kam!­pós (k) vége a (g) szem egyik részébe akasztható. Ezáltal! az összekapcsolásnál a 60 fölösleges, szabad mozgást megszüntetjük és az ebből származó, kellemetlen zörejei­ket is kiküszöböljük,. •, A fentiekben leírt rugókapcsolások le­hetővé teszik szükség esetén a rugóknak 65 könnyű szerrel való kicserélését. Szabadalmi igénypontok: 1. Rugóbetét ülő-, pihenő-, heverő- és fekvő-bútorok párnáihoz, pántokkal) alakadó, felső és alsó tartókerethez erő- 70 sitett, egymásba font, álló csavarrugók­ból, ajZzal! jellemezve, hogy a rugőbíetét­nek előreláthatólag nagyobb igénybei-

Next

/
Thumbnails
Contents