124189. lajstromszámú szabadalom • Jelző eljárás és berendezés mezőerősségösszehasonlító módszerekhez

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI #Si SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124189. SZÁM. V/h. (VÍI/j.) OSZTÁLY. — L. 7599. ALAPSZÁM. Jelzőeljárás és berendezés mezőeró'sségösszehasonlító módszerekhez. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napj$ 1938. évi június hó 25. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 26. Ismeretes, repülőgépeknek vagy repüllő^járműveknek helyét valiamely adóállomástól különböző irányokban kibocsátott két jel mezőerősségének összehasonlításával í> meghatározni. Ezt pl. oly módon végezzük, hogy irányított antennaberendezéseket váltakozva billentyűzzünk, úgyhogy az egyik antemnaberendezés billentyűzött jelei mindenkor a másik jeliszünetei alatt 10 jönnek létre. A két jel amplitúdójának összehason• látásával irányvonalat határozunk meg, amelyet a repülőgép irányításánál használunk fel. Ez irányvonal látható jelzéí.-• sere olyan berendezés ismeretes, meljynél, a vevőoldalion, a két nagyfrekvenciájú jelt erősítjük, egyenirányítjuk és transzformátoron át mutató műszerbe vezetjük. E transzformátor szekunderjébe a hillíentyű•U) zött jelek be- és kikapcsolásánál feszültséglökések vivődnek át, melyek a transzformátor jarimérkörében fellepő áramváltozásnak w

(zárás, megszakítás) megfelelően vannak irányítva. A mutató berendezés •íb úgy van szerkesztve, hogy a nyugalmi helyzet közelében igen érzékeny és a maximális kilengés területében lehetőleg érzéketlen. Ezzel azt érjük el, hogy a billentyűzött 3d -jeleknek, illetve az áramlökéseknek, melyek jellgörbe alakjában tüntethetők fel, mindig csak a jelgörbe egyik olldala felé eső homlokrészei hatékonyak, míg a másik oldal felé esők hatástalanok ós a míí-35 szert lényegesen nem befolyásolják, vagyis a műszer mutatója az egyik irányban kibocsátott jelek bekapcsolására és a másik irányban kibocsátott jelek kikapcsolására reagál. Ahhoz képest, hogy vájjon az egyik, vagy a másik irányban kibocsá- 40 tott jel van túlisúlyban, jobb- vagy baljelzést kapunk, mely az irányvonaltól való élté rést m utat j a. Azonkívül ismeretes ezt az irányított vevőberendezésű mutató módszert nem i5 irányítva dolgozó adóállomásoknál helymeghatározásra alkalmazni. E célból a vevőoldalion, két különbözőképen irányított antennaberendezést váltakozva, meghatározott ütem szerint, a vevőikészülékkel kö- 50 tünk össze, illtetve más módon két különböző iránykarakterisztikát billentyűzünk, pl. keretantenna, illetve nem irányított segédantenna fázisainak átffórdításá^ val. Ez irányzóberendezések általánosság- 55 ban «célrcpüllésvevő» név alatt ismeretesek, i Az említett mutatós módszer hátránya az, hogy használhatósága a jellek hossziától és azon időtartamtól függ, melyre a 60 műszernek szüksége van, hogy a maximális kilengést elérje; mert hiszen egy jel vé- • gén a következő jelnek, illetve áramlökésnek nem szabad korábban érkeznie, mint amikorrra a műszer, tehetetlenségénél és 65 csillapításánál fogva, csekélyebb érzékenységű helyzetébe jutott. E feltételből következik, hogy a billentyűzés frekvenciáját lényegében nem szabad sokkal nagyobbra választani, mint égy jel másodpercenként. 70 Azonban célrepüMsvevőknél az a törekvés, hogy a másodpercenkénti jelszám lényegesen növeltessék, pl'. 10-re, vagy lényegesen több jelre. A talallmány szerinti jelzőeljárás na- 75 gyobb billlentyűzési frekvenciáknál is sza-