124135. lajstromszámú szabadalom • Baktériumos oltóanyag vetőmagvakhoz és eljárás ennek előállítására

Megjelent 1940. évi július hó 15-én. MAGYAR KIEÍLTI mtjjSm SZABADALMI BIRÓSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 124135. SZÁM. X/h. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — M. 11518. ALAPSZÁM. Baktérium oltóanyag vetőmagvakhoz és eljárás ennek előállítására. Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek Részvénytársaság* cég, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi április hó 15. A talajbaktóríumok nitrogéngyüjtő, vagyis a szabad nitrogént megkötő csoportjába tartozik a Bacterium radicieola, amelynek a pillangós virágú növények 5 termesztése szempontjából különösen fontos szerepe van. Ismeretes, bogy az említett baktérium, ill. ennek a különféle pillangós virágú növényekhez alkalmazkodott biológiai fajtái a növény gyöke-10 reit inficiálják, az ezeken előidézett borsóegész mogyorónagyságú gumókban rendkívül elszaporodnak és az általuk megkötött nitrogént, vegyületek alakjában, közvetlenül átadják a növénynek. Vannak 15 termőtalajok, amelyekben a termeszteni kívánt pillangós virágú növény a neki megfelelő baktériumfajtát nem találja meg, ami pl. here-, borsó- és babféleségek esetén ritkáin, de pl. szójabab vagy cisil-20 lagifürt esetén gyakrabban fordul elő. Ezért már régebben is szokásos volt a megfelelő baktériumokban szegieuy talajokat baktériumokkal „beoltani", legegyszerűbben pl. olykép, hogy a bevetendő 25 talajba ilyen baktériumokban dús földet kevertek bele. Újabban ezen a téren is rátértek ia baktériumok gyárilag előállított tiszta tenyészeteinek alkalmazásaira. A tiszta tenyészeteket mesterséges tápta-80 lajon, rendszerint agar-agar on tenyésztik ki, azokkal a módszerekkel, .amelyeket tiszta baktérium-tenyészetek ipari előállítására általában alkalmazni szoktak. Az így kapott tiszta tenyészeteket a, gya-35 korlatban úgy használják fel, hogy velük a magvakat, ezek elvetését közvetlenül megelőzően, pl. rávitel útján beoltják. Ez az eljárás a vonatkozó előírások kellő betartása esetén odavezet, hogy a fejlődő gyökereket a szóbanforgó baktériumok 40 megfelelően inficiálják .A tiszta tenyészetek alkalmazásának azonban, kétségtelen előnyei mellett, számos hátránya is van. A tiszta tenyészetek nagyon érzékenyek és huzamosabb ideig csak a beszáradás 45 és elpusztulás kockázatával raktározhatok. A tiszta tenyészetekkel továbbá a magvakat közvetlenül elvetésük előtt, vagyis úgyszólván a helyszínen, és pedig a napfénytől messzemenően védett, sötét, 50 hűvös helyen kell beoltani, nehogy a baktériumok már a vetéskor károsodjanak. A baktériumoknak a talajban való kellő mérvű elszaporodása azonban még akkor sem érhető el biztonsággal, ha a mag- 55 vaknak a tiszta tenyészettel való beoltása kellő szabályszerűséggel történik. Ennek az az oka, hogy a bár eredetileg a talajból szerzett, de a, tiszta tenyészetek előállításához szükséges számos átoltáson 60 és egyéb szokásos kezelésen átment baktériumok többé-kevésbé gyengült ellentállóiképesiségüek, amiért is ezek, újból a talajba kerülve, már aránylag kevéssé kedvezőtlein körülmények között is, köny- 65 nyen elpusztulhatniak. A találmány eljárás olyan batériumos oltóanyag előállítására, amely egyfelől teirmészetes . ellentállóképességében nem. gyengült baktériumokat tartalmaz, más- 70 felől károsodás nélkül huzamos időn át eltartható és a magvakra könnyűszerrel rávihető. A találmány szerinti eljárással előállí-