124134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fonalak előállítására főleg végnélküli üvegszálakból vagy hasonló mesterségesen előállított szálakból

4 124134. bői az (51) és (52) tartályokból a (60), ill. (59) csövek mennek, egymást körülvevően, tengelyirányban az üreges (47') tengelyen át lefelé. 5 A (47) fonóedény, forgása közben, egyidéjűlieg szabályos fel- és lefeillé menő mozgást kap, pl. a (62) vezetőgörgő hornyában Vezetett (61) billenőtárcsa révén. A fonóediény forgása és egyidejű fel- és lemozi-10 jgása következtében a (46) cső belső felületén, ennek felső részében, egymást keresztező menetekben tekercs képződik. A '(40) tekercsnek szabályosan lefelé való felvezetésére a végnélküli (70, 70') továb-15 bítószialiagok lőhetnek elrendezve, (14. ábra) melyek mindegyike, a továbbító ágával, a (46) cső hosszhasítékába nyúlik, mely az alsó vég felé mozog és eközben a tekercselt magával viszi. 20 Ezek a (70) továbbítószalagok el is maradhatnak, ha a (46) csövet le teile kissé kúposán kibővítjük, úgyhogy a tekercs a saját súlyánál fogva lesülyedbet. A (46) cső alsó végén a bádogból való 25 (53) serleg van, melynek lent a csőszerű (58) csonkja és ennek végén az (57) kúp van. Ez a kúp a (2a) ejektor (56) beömlőnyílása számára szelepként működik. Az (55) lemezre támaszkodó (54) rugók az 80 (53) serleget megemelik és az (57) kúpot a nyitóhelyzethen tartják, ha a (2a) ejektor a (40) száltekercset úgy szívja és húlziza le, hogy a száltekercs az (53) serleg érintése nélkül megy ezen át. Ebben az (esöt-35 ben az ejektor szívóhatása a tekercsre azzal van csökkentve, hogy az! (57) kúp és az (56) beömlőnyílás által képezett ülés között légköri levegő juthat az ejektarhoz. Ha a (40) tekercselt az ejektor nem húzza 40 le elegendő sebességgel, akkor a tekercs az (53) serleg belső felületére fekszik, mikor is a,serleg az; (54) rugók üegyőzése mellett lefelé megy és az (57) kúpot az (56) ülésre helyezi. Minthogy most már a kül-45 levegő bejutása el van zárva, ennélfogva az éjektoir erősebb szívóhatásit fejt ki és a 'tekercset gyorsabban vezeti el. Ilymódon az lelvezetésnek önműködő szabályozása megy végbe, a (48, 48') fonóelemek tel-50 jesítményének megfelelően. A (2a) ejektor alatt a helytálló (63) cső van, mely a kész fonal felvételére valló. A fonalat, az ejektortól a lehelyezésig való "útján — a 9. ábra szerinti kivitelhez ha-55 sonlóan — csöveken vezethetjük át és eközben arra kikészítő vagy szlgeteilőmasizr tszát vihetünk fel. A (63) csőben a fonál a röpítőihatás folytán a belső oldalon menetiekben rakódik le. A röpítohatást a könyökös kilépővéggel bíró forgó (32a) cső 60 létesíti. A 11. ábrán a spiralis (69) meneteknek csak egyetlenegy rétege van feltüntetve, azonban a (32a) cső megfelelő fel- és lefelé való mozgatásával egymást keresztező menetek is képezhetők. A _(32a) cső 65 fe(l- és lefelé mozgásán belül! e csőnek rövid tel- és lefelé mozgásokat vagy függőleges lengőmozgást is adhatunk -avégből, hogy a fonalnak nagyobb szilárdságot vagy tömöttséget adjunk, úgyhogy belső szilárdítöbielek 70 nem szükségesek. Ez áll a (47) foncedény 'mozgására is. A (63) cső falainak a hasítékaiban (64, 65, 66) és (67) továjbbítószalagpk vannak, mélyek a fonalat elvezetik és ahhoz a helyhez továbbítják, ahol 75 azt használjuk vagy felraktározzuk. A fonal készítése- közben a (40) tekercs szálkúpjába, a 11. ábra szerinti kivitelnél, a (60) csövön át valamely villamos szigetelőmasszát vagy valiamely más anyagot, 80 a-z (59) csövön át pedig valamely, huzallá képződő fémet, pl. alumíniumot vezetünk be. Esetleg ezeknek az anyagoknak csak az egyikét vezethejük be bélként a fonalba. A szigeteiőimajssizáhól való közh 85 bemsőréleg az üvegszálaknak a fémmel való közvetlen érintkezését megakadályozza. A különböző (49, 51) és (52) tartályok számára a szükséges rendszabályokról gondoskodunk, hogy ezeket a masszák Jkü- 90 lönbözöségének meg'fejelcen a különböző helyes olvadási hőmérsékleten tartsuk anélkül, hogy az egyes tartályok között káros visszahatások lépnének fel. Amint az a 12. és 13. ábrákból láthatói» 95 a (47) fonóedényt a (48) ... karokk áll mind jobbra, mind balra forgathatjuk. A 11. ábra szerinti kiviíelnéil lehet terméiszetesen szigeteléssel bíró vagy anélküli kész fémhuzalokat is motolláröl vagy ha- 100 sonláról a keletkező fonálba bevezetni. A (47) fonóelem a (46) csőben olymódom van elrendezve, hogy az a fo,nónyíiások ellenőr zéise vagy javítása céljából abból könnyen kivehető. A szálaknak a fonóelem 105 által való képzését nemcsak a megölvasztott üvegnek az edényre való sztatikus nyomása, hanem a forgó fonóelem röpítőhatása is biztosítja'. Az említett nyomásitól és a röpítőerőtiöl függ az *a szög, amely uo alatt a keletkező üvegszálak a (46) cső belső felületét érik. A 19. ábra azt mutatja, hogy miként keletkeznek a (40) tekercs belső oldalán, a tekercsnek a 9. ábra szerinti tekercselő- 115 testen való képződésénél bemélyedések a '(18) és (19) rudak csavarmenetei által.