124084. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső üreges testek átvilágítására
tylegjeleiit 1940. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #CO|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124084. SZÁM. VH/e. OSZTÁLY. — M. 3300. ALAPSZÁM. Röntgencső üreges testek átvilágítására. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi március hó 4. Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 5. Üreges testek átvilágítására való röntgencsöveknek nagy hosszúk mellett kicsi átmérővel és kicsi gyujtófoittal kelll rendelkezniök, mivel a gyujtófolt és a tárgy 5 közötti távolság rendszerint csiak igen kicsi. Az ilyen röntgencsöveknek továbbá íehelíŐleg függetleneknek kelll lenni idegen menőktől. Az 1. ábra effajta ismeretes röntgen-10 csövet mutat, melynél az (1) antikatódátn, mely a (3) anédcső, végén a (2) katódától igen nagy távolságiban van, mintegy 2 mm. átmérőjű gyujtófolt létesül. Effajta elrendezésnél igen nehéz az anódacsövet és a 15 katóidát elegendő, pontossággal központosítani. Ehhez járul még, hogy idegen (mágneses mezők, pl. a föld mezeje a sugarait kitérítik, úgyhogy a gyujtófolt nem mindig kerül az antikatódának ugyanarra a •0 helyére. Evégett megkísérelték, hogy a gyujtóf oltói az anódaicső körül elrendezett járulékos koaxiális mágnestekerccsel kisebbítsék. Megfelelő, elrendezéseiéi így a gyujtófoitot igen nagy mértékben lehet 25 kisebbíteni. A tekercsnek az alkálim ázásával azonban az üreges testbe bevezetendő, résznek az átmérője nemkívánatos mértékben nagyobbodik, azonkívül pedig az üzem nehézkessé válik, mert mind a csö-30 vet, mind pedig a tekercset állandó egyenfeszültséggel kell működtetnünk, ha azt kívánjuk, hogy a gyujtófoitnak az alapja és a helyzete mindig azonos maradjon. Hullámos egyenfeszültséggel vagy válltófe-85 szültséggei eddig még nem sikerült kielégítő, üzemet elérni, jóllehet megfelellő kapcsolásra irányuló számos javaslat ismeretes. További javaslat érteim ében a gyujtőífolt nagyságát elektrosztatikus lencsékkel 40 csökkentjük. Ezeket a lencséket azonban a cső, belsejében kell elrendeznünk. Ezaeil nemcsak a készülék szerkezete, hanem a kapcsolás is nehézkesebbé válik. Ha egyese-Lencsét alkalmazunk, akkor az anóda és a 45 Lencseejektrőda közötti feszültséget, kb. épp olyan nagyra kell választanunk, mint az anóda és katóda közötti feszültséget. Röntgencsöveknél tehát kb. 100 kV nagyságrendűnek kell lennie. Ennek követ- 50 kezménye, hogy a lencséé'ektréda kb. a katódával, egyenlő, feszültségre van kapcsolva. Mivel azonban üzembiztonsági qkokból meghatározott nagyságú mezőerősségeket nem szabad meghaladnunk, a 55 Lencse méreteit igen nagyra kell válaszianuink. Mivel a lencsét egyúttal kellő, ikisebhítésű leképezés elérése végett a katódától meglehetősen nagy távoliságban kelll elrendeznünk, meglehetősen nehézkesen ke- 60 .zielhetiő, cső adódik, melynek mintegy 150 kV üzemi feszültsége mellett az átmérlője mintegy 100 mm. volna. Ilyen átmérőjű csövek azonban üne|ges testek vizsgálataira számos esetben nem alkalmasak. 65. A gyujtófolt kisebbítésének további módja, hogy gyoírsítólencsét (immerzióslencsét) (használunk. Az elektronokat eliőbb közbülsői feszültségre gyorsítjuk, majd a gyqrsítálcncsével összegyűjtjük és ezutáin 70 ,az antlkatéda [feszültségére gyorsítjuk. Effajta lencséknek ,az egyesienesékkelszembeni előnye, hogy azokat a katódáihO'Z, közelebb rendezhetjük el anélkül, hogy a leképezés viszonya számottevőién kedvezőt- 75 lenebbéi válnék. Ezeknek azonban az a
