124066. lajstromszámú szabadalom • Kályha
Megjelent 1940. évi július hó 15-én. MAGIAK EIEÁLYi SZABADAM! BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124066. SZÁM. U/h. OSZTÁLY. — JK. 14347. ALAPSZÁM. Kályha. Kontra Károly lakatosmester, Szarvas. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 29. Széntüzelésű, felső begyujtású, aknás kályháknak az a közös hátrányuk, hogy a füstgázok, mindaddig, míg a tűz az alsóbb rétegekig nem terjed, közvetlenül 5 a füstcsőbe távoznak, anélkül, hogy a meleget a kályhatestnek átadnák. E körülmény a kályhák hatásfokát nagy mértékben csökkenti. A találmány szerinti kályha e hátrányt 10 megszünteti. A füstgázok megnagyobbított fűtőfelület mentén, hosszabb úton távoznak a füstcsőbe, úgyhogy a meleget már a begyújtás megkezdésekor is hatásosan leadják. B hatásos melegleadás a 15 kályha egész üzeme alatt fokozott mértékben érvényesül, ami a kályha hatásfokát lényegesen növeli. A kályhának felsőrészéből kiinduló, a kályha szélességében végigmenő, könyök-20 alakban megtört, lefelé nyúló füstgázelvezető toldata van, melynek alsó részéhez a füstelvezető cső csatlakozik. A fűtőfelület növelése céljából a kályhának a toldat felöli, hátsó része ferdefelülettel a toldat 25 alá van metszve. A távozó füstgázok, hosszú úton haladva, a toldat oldalait hatásosan fűtik és eközben melegmennyiségük nagy részét a fűtendő helyiségnek adják át. Hogy a begyújtáskor tökéletes «0 elégést biztosítsunk, mivel a begyújtáskor a huzat a még elégetlen szénrétegen át, a hideg kályhatestben kicsi, a kályha alsó részéből, a hamútérből kiinduló külön vezetéken a begyujtási térbe pótlevegőt ve-35 zetünk. E vezeték azért torkol a kályha alsó részébe, nehogy az égési térben keletkező gázok a helyiségbe kerüljenek. A rajz a találmány egyik példaképem kiviteli alakját tünteti fel, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, el tí> is térhetünk. Az 1. ábra ,a kályha függélyes metszete, részben oldalnézete. A 2. ábra a kályha elölnézete. A kályha felső részének, egész szélessé- ih gében végigmenő, ikönyökalakban megtört, lefelé nyúló, füstgázelvezető (1) toldata van, melynek alsó részéhez a (2) füstcső csatlakozik. A kályha hátsó felső (3) része, a toldat alatt, a fűtőfelület nö- f>o> vélése céljából, a kályha fűtőtere felé ferdén van kialakítva. A kályha felső fűtőterébe, ahol a begyújtás történik, a kályha hamut eréből kiinduló, jpótlevegő-vezető (4) csatorna torkol. Az (1) toldat által ha- 5» tárolt tér két oldalt (5) rácsozattal van ellátva, az alulról felfelé áramló, felmelegített levegő kivezetése céljából. A kályha következőképen működik: Az aknába töltött szenet felső részén, meg- 60 gyújtjuk. A tökéletes égést a felsőrészbe áramló pótlevegő biztosítja. A keletkező füstgázok az (1) toldaton végig áramolva a toldat falait (felmelegítik és annak melegük nagy részét leadják. A kályha teljes 65 üzeme alatt a toldat melegfelvevő, ill. leadó képessége fokozatosan növekszik, úgyhogy a később1 átmelegedő kályhatestrtel együtt a tüzelőanyag melegének nagy részét a fűtendő helyiségnek adja át. 70> E megoldás azzal a nagy előnnyel jár, hogy a kályha már a begyújtás pillanatától kezdve meleget ad, az eddigi felső begyujtású, aknás kályhákkal szemben* J