124053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keréktest, főleg járművekhez való küllős kerék előállítására

Meyjelwit 1940. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^§Bjfí SZABADALMI BffiÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 134053. SZÁM. XX/C. OSZTÁLY. — I. 7898. ALAPSZÁM. Eljárás keréktest, főleg járművekhez való küllős kerék előállítására. Lenniierz Paul kereskedő, Königrswínter a. Rhein. A bejelentés napja 1939. évi július hó 27. Németországi elsőbbsége 1938. november hó 10. A találmány eljárás keréktest, főleg járműkerekek, nevezetesen gépjárművekhez való küllős kerekek előállítására. Ez eljárásnál, eltórőleg a küllős kere-5 kek előállításánál egyébként követni szokott eljárástól, tárcsákerékibol indulunk ki. A találmány abban van, hogy univerzális vasból sokszöget, pl. négyzetes, szabályos hat-, vagy nyolcszöget szabunk ki, majd 10 azt követőleg sajtolással alakítjuk ki a küllős keréktes tet, amelynél a küllők számlál megfelel a sokszög sarkai számának. A sajtol ásnál a küllő végei lehajtódnak s így nyelvek képződnek; ezekkel történik 15 a megerősítés az abroncson. A küllők között szegmens alakú kivágások maradnak. A találmány egyik foganat oisíiási módozata szerint a kerekítést előállításánál bádogból kiszabott sokszögből indulunk ki, 20 amelyet átlós irányban kihengerlünk. Az eljárás előnye az eddigiekkel szemben a rendkívül nagy anyagmegtakarítás, mert éppen a sokszög középpontjától legtávolabb fekvői felületrésízek foglalják eil 25 azonos felületszélesség mellett, a nagyobb kerület folytán, a sokszög területének legnagyobb részét. Kitűnt, hogy nincs is szükség a küllőivégeken a lehajtott nyelvekre, mert kellői 30 szilárdságot érhetünk el akkor is, ha a küllők külső széleit közvetlenül tompán, az abroncs belsői felületéhez hegesztjük előnyösen elektromos ívhegesztéssel. A keréktest szilárdságának növelése vé-35 gett célszerű a küllőiket boltozottt vagy más idomalakra hozni; különösen előnyös bordáknak mind a küllőkbe, mind a küllőskerék középső részébe váló besajtolásával növelni a szilárdságot. A küllőik bordái ez esetben sugárirányúak. E kialakí- 40 tás és az azzal elért szilárdságnövekedés folytán csekély hádogvastagsággal is beérhetjük, ami további súlycsökkentést és így anyagmegtafcarítást eredményez. Mind a kihengerelt küllővégű, mind a 45 többé-kevésbbé egyenletes falvastagságú (tehát nem hengerelt küllőjű) kerekeknél, az eddig elkerülhetetlenül szükségesinek tartott, az abronccsal való összeköttetési célját szolgáló koroolt részek elmaradása 50 az anyagszükségletet felénél kevesebbre csökkenti, a kerék szilárdságának veszélyeztetése nélkül. A rajz a találmány egy foganatosítási alakját ábrázolja. Az 55 1. ábra a kerék keresztmetszete a 2. ábra I—I vonala szerint; a 2. ábra a kerék oldalnézete; a 3. ábra az egyszerűen ívelt küllői metszete a 2. ábra III—III vonala szerint, 60 végül a 4. ábra a bordával ellátott küllői niet~ szete a 2. ábra IV—IV vonala szerint. A (18) keréktest a (19) abronccsal a küllők külső széle mentén (20)-náll) van 65 összehegesztve. A (21) küllő a 3. ábra szerint ívelt keresztmetszetű, míg a (22) küllő ugyanúgy, mint a (21) és (22) küllők közötti rész'bordás (24), iE. (25) bordája van. A (24) bordával ellátott (22) küllői kereszt- 70 metszetét a 4. ábrán látjuk. A bordákkal való meirevítésnek természetszerűleg tetszőleges más módját is választhatjuk, aminthogy a keresztmetszeti alakokat is a kerék nagysága és alakja szerint választ- 75 juk meg.