124041. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás rádióvevőkészülékek hangolásjelző csövéhez

Megjelent 1940. évi július hó 1-én. MAGTAB KIRÁLYI WM))« SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124041. SZÁM. VU/J. OSZTÁLY- — W. 6942. ALAPSZÁM. Kapcsolás rádióvevőkészülékek hangolásjelző csövéhez. Magyar Wolframlámpa Gyár Kremenezky János Részvénytársaság- cég", Budapest. A bejelentés napja 1939. évi június hó 28. Ismeretesek rádióvevőkészülékekben alkalmazott olyan hangolásjelzőcsövek, amelyek a készüléknek egyes állomásokra való pontos behangolását vizuálisan jel-5 zik. Az ilyen csövek nagyon elterjedt fajtája a rendszerint erősítőcsővel összeépített ú. n. „varázsszem", amelynek három elektródája van, mégpedig fluoreszkáló bevonattal ellátott fémernyő, ezzel 10 együttműködő katóda, melyből kilépő elektronok az ernyő bevonatát fluoreszkálóvá teszik és az ú. n. „késelektróda", amelyre a vezérlöfeszültséget adjuk. A kés, a ráadott vezérlőfeszültség nagysága 15 szerint, az ernyőre nagyobb vagy kisebb elektronoptikai árnyékot vetit. Az ernyő fluoreszkáló és árnyékolt része közötti arány mármost a rádiókészülék kezelője számára a megfelelő beállítást jelzi. A 20 varázszsem rendszerint úgy vau beállítva, hogy ha a készülékbe jelfeszültség nem érkezik, a varázsszem „nyitott", azaz ernyőjének árnyékolt részei aránylag a legnagyobb, ha pedig a készülék a venni kí-25 vánt állomásra pontosan be van hangolva, a varázsszern «zárt», azaz ernyőjén az árnyékolt rész aránylag legkisebb vagy teljesen eltűnik. Működés közben a varázsszemnek azt a 30 hátrányát tapasztaltuk, hogy nyitott állapotban, tehát aránylag legnagyobb árnyékolt rész esetén az ernyő fluoreszkáló része sötétebb, mint zárt vagy megközelítőleg zárt állapotban, úgyhogy a sötét és 35 világos részek közötti fénykülönbség csökken ési a határok elmosódnak. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy az ernyő fényes felületének m>m2

-ére eső ernyőáram — amit a továbbiakban egységnyi eirnyőáramerősségnek nevezünk — kisebb 40 nyitott, mint zárt állapotban, azaz az ernyő fluoreszkáló részét nyitott állapotban f épületegységemként kevesebb elektron éri. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a késelektróda feszültsége nyitott állapot- 45 ban sokszorosain kisebb, mint zárt állapotban i(a gyakorlatban pl. a késelektróda feszültsége nyitott állapotban 10 volt, míg zárt állapotban 170 volt), úgyhogy ennek következtében, a jelzőcső katódája 50 ós ernyője közötti villamos tér a kétfajta állapotban egészen különböző. Azt találtuk, hogy a fent vázolt jelenségen segíthetünk, ha az előírt legkisebb ermyőfeszültséget a berendezés nyitott 55 állapotaiban megnöveljük, amivel elérjük, hogy az egységnyi ernyőáramerősség mind nyitott, mind zárt állapotban megközelítőleg állandó szinten tartható. E célból a találmány értelmében -az ernyő 60 ejtőellenálláson, pl. sziliten át az előírt ernyőfeszültségnél nagyobb feszültségű ponthoz van kapcsolva. Ez esetben az ernyőfeszültség az előírt értéknél nagyobb lesz mindaddig, amíg csak az ernyőn az 65 árnyék nem tűnik el teljesen, azaz a zárt állapotot nemi érjük el. A talámány kellő megértésére a rajz 1. ábráján a hangolás jelzőcső szokásos kapcsolását, ) ' 70 2. ábráján pedig annak a találmány szerinti kapcsolását ábrázoltuk. Mindkét álbrán (1) jelzi -az erősítőcsővel összeépített szokásos hangolás jelző-