124031. lajstromszámú szabadalom • Irányjelző rádiókészülék

13403 J. 3 rák szerinti mezőeloszlásokat érjük el-Azok a vezetékek, amelyeket a helytálló (135) érintkezők és az (59) megcs.apolási pontok között nem iktattunk be, a fentiem-5 lített mezőeloszlások előidézéséhez nem szükségesek. Az 1. ábrán bemutatóit rendszer rádió­frekvenciás részének működésiékor az (1) os z eil 1 át or hordozó f re k venci áj ú áramok at 10 szolgáltai, amelyeket a (3) erősítő felerő­sít és amelyek azután az irányítatlan füg­gélyes (9) antennába jutnak. így te­hát az irányítatlan antenna körül egyenletes rádiófrekvenciás mező ala-LS kiil ki. A hordozóifrekvenciás áramokat az ellenütemű (5) és (7) modulátorok­hoz is hozzávezetjük, amelyek a hor­dozóáramokat elnyomják, az oldalsávokat viszont a (15) és (35) körökbe vezetik. Ezek 20 az oldalsávok a (17) és (37) hangolókö­rökbe, innen pedig az irányítóit antenna­párokhoz jutnak. A gyakorlatban mindegyik modulátort gondosan ki kell egyensúlyozni, hogy a í5 kimenőáramokban 180°-os fáziseltolódást kapjunk és így a hordozóáramok elnyomá­sát elérjük. Ezeknek a feltételeknek a (79. 81) katódasugárcsövek megfigyelésével fe­lelhetünk meg, miközben a (123, 119) és. }0 (121) kapacitásokat beállítjuk. A rádiófrekvenciás áramok fázisait a központi vagy irányítatlan antennában, il­letőleg az irányított anitennapárofcban úgy állítjuk be, hogy ez utóbbiak áramai egy-B5 maissal szemben 180°-kal, a központi an­tenna áramával szemben pedig 90°-kal le­gyenek eltolva. E feltétel kielégítését ugyan­csak a (79, 81) katódasugárcsövekkel ellen­őrizhetjük. Í0 A (79, 81) katódasugárcsövek ernyőim az ellenütemű modulátorok beállításakor az 5A—5D ábrákon látható katódasugár­alakzatok jelenhetnek meg. így pl. az 5A és 5B ábrán a kép elliptikus része azt mu-45 tatja, hogy az (5, 7) modulátorok egyike sincs kellően kiiegyensúlyozva. A (121) kü­lönbözeti kondenzátorok megfelelő beállítá­sakor az elliptikus alakzatok fokozatosan keskenyednek, egészen addig, amíg az er-50 nyőn egyszerű, egymást metsző vonalak jelentnek meg, amint az 5C és 5D ábra mu­tatja. A központi antenna szolgáltatta összeu hasonlító feszültség fázisát a (84) fázis­szabályozó útján kissé változtathatjuk, an-55 nak megállapítására, hogy az 5C és 5D áb­rákon látható képek megmarajdmak-e és így a modulátor kiegyensúlyozása a lehető legjobb-e. Szükséges az is, hogy a rádiófrekvenciás áramok viszonylagos fázisait az irányított 6a antennákban és a központi antennában megfigyeljük. A központi antennában fel­lépő áramoknak az irányított aíntennapá­rokban fellépő áramokhoz képest négyze­tes (kvadraturás) fázisviszonyban kell len. 65 niök. Ezt a feltételt úgy állapíthatjuk meg, hogy a (84) fáziskört lekapcsoljuk. A (79, 81) katódasugárcsövekhez vezetett kitérítő­feszültségek általában két pár elliptikus nyomot idéznek elő, amint a 6A és 6B áh- 70 rák mutatják. Ha a fázisokat megfelelően beállítjuk, pl, a (3) erősítőt kissé elhan­goljuk, akkor a 6C és 6D ábrákon látható egyszerű elliptikus nyomokat kapjuk. Ezek az egyszerű nyomok azt mutatják, hogy 75 az irányított (2*7, 29) és (47, 49) aiitemnai­párok áramainak fázisa a központi (9) antenna áramának fázisához képest 900 -kaÍ eltolt. Ha az anteíninanégyzet átlói észak-dél, ü-80 letőleg kelet-nyugat irányokban futnak, ak­kor az áramok fázisai a fentiéirtakniak fe­lelnek meg és ha a 3A ábrán látható ösa* szeköttetiéseket alkalmazzuk úgy, hogy .az anteninapárokban egyforma erős áramok 85 lépjenek fel, akkor a 4A ábrának megfele­lően a két 8-as alakú, rádiófrekvenciás (137, 139) mező keletkezik. A 8-as alakú mezők egyenlő intenzitású helyei az észak­nyugat (NW), északkelet (NE), délkeléit 90 (SE) és délnyugat (SW) rádiópályákat ha­tározzák meg, amint a rajz mutatja. Olyan rádióvevőkészüiék, amely ezekben a pá­lyákban foglal helyet, illetőleg mozog, megszakítatlan modulációs hangot fog fel. 95 Ha a vevőkészülék kissé a pályák jobb­vagy baloldalán van, akkor az (A)-, illető­leg (N)-jel lép előtérbe. Ha a vevő tel­jesen a pályaszakaszon kívül van, akkor csak (A)-, illetőleg (N)-jel hallható. 100 Minthogy a fentleírt pályairányok a mo­dulált mezőerősségek egyenlőségétől függ­nek, nyilvánvalói hogy ha a viszonylagos mezőerősségeket változtatjuk, akkor a pá­lyairányok is változnak. A 3B ábrán a (131, 105 133) összeköttetéseket különböző megcsa­polásokhoz kapcsoljuk, ahelyett, hogy ugyyanazokboz a megcsapolásofchhoz kap­csolnók, úgy, mint a 3A ábrán. A 3B ábra esetében tehát azok a moduláló áramok, 110 amelyek az első (5) modulátorhoz jutnak, gyengébbek lesznek, mint azok, amelyek a második (7) modulátorhoz jutnak. Ez a vi. szonylagos modulációváltozás az első (27, 29) anteninapár mezőerősségét csökkenti, 115 a másik (47, 49) anteninapár miezőerőssé­gét pedig növeli, amint az ábrázolt (141,

Next

/
Thumbnails
Contents