124030. lajstromszámú szabadalom • VIllamos kisütőcsöves berendezés

Megjelent 1940. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124030. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — P. 9487. ALAPSZÁM. Villamos kisütó'csöves berendezés. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi október hó 11. Németalföldi elsőbbsége 1837. évi október hó 13. A találmány a következőkben „hangolás jelző" névvel jelölt, feszültségek jelzésére való villamos kisütőcstövet tartalmazó berendezés. 5 Az ilyen hangolásjelzőket rádiókészülékekben, mérőkészülékekben, stb. lehet felhasználni és ezek különböző kivitelekben ismeretesek. Jelenleg leghasználatosabb az a kivitel, amelynél a katódából 10 kilépő elektronáramot pozitív potenciálú, célszerűen rúdalakú elektróda vezérli és ez az elektronáram fluoreszkáló anódára csapódik. Ehhez az elektródarendszerhez ugyanabban a csőben, még pedig ugyan-15 azon katóda körül, második elektródarendszer tartozhat, amikoris az elsősorban említett rendszer vezérlő elektródája a másodsorban emilített rendszer anódújával össze lehet kötve. 20 A találmány szerinti berendezés az előbb jelzettől (teljesen eltérő felépítési hangolás jelzőt tartalmaz. A találmány sserint a hangolásjölzőben a katódából kiinduló elektronokat szivóanóda gyor-25 fiitja, majd elektronlencse széttartó nyalábbá egyesíti. Ebből a nyalábból a fluoreszcenciaernyő előtt levő rekesz egy részt kivág és az e rekesz nyílásán átvezetett nyaláb a fluoreszkáló ernyőn meg-30 határozott alakú képet létesít, miely a rekesznyílás alakjának közelítően megfelel. Az ilyen hangolásjélző, az ismert jelzőkkel ellentétben, katódsugáresövekheí; 35 nagyon hasonlatos; az ismert katódsugárcsövekhez képest azonban az a nagy különbség, hogy az ernyőre széttartó nyalábot vetítünk, amelyből rekesszel egy részt kivágunk. Az ismert csövek, pl. a Braun-féle csövek oly felépítésűek, 40 hogy az ernyőre vagy párhuzamos nyalábot vetítünk, amelyből az elektródák egyikében lévő nyílás segélyével egy részt kivágunk, vagy pedig az ernyőre konvergáló nyalábot vetítünk. 45 A találmány szerinti berendezésben levő csőnél az elektronokat szétirányító lencse gyújtótávolságát változtathatjuk azzal, hogy a lencsét alkotó elektródák legalább egyikének potenciálját változ- 50 tatjuk. Ez esetben a lencse gyújtópontjának távolsága a rekesztől szintén változik és a rekesszel a nyalábból kivágott rész mág széttartású, tehát a fluoreszkáló ernyőn nagyobb vagy kisebb képet léte- 55 sít. Kitűnt, hogy a gyújtótávolság változása ellenére a. kép az ernyőn éles marad. A találmány előnyös foganatosítása szerint a jelző által jelzendő feszültséget 60 a lengye egyik elektródájára kapcsoljuk. Emellett a legjobb eredményt akkor érjük el, ha erre az elektródára negatív előfeszültséget kapcsolunk és oly berendezést alkalmazunk, hogy a jelzendő 65 feszültség ennek az elektródának negatív előfeszültséget csökkentse és ennekfoly* tán a rekesznyílás által kivágott nyalábrész széttartását, tehát e nyílásnak a íluoreszcenciaernyőni adódó képét növelje. 70 Azzal, hogy annak az elektródának, amelyre a fesaültséget kapcsoljuk, negatív előfeszültséget adunk, elérjük, hogy a nyugalmi helyzetben a nyaláb a fluoresz-