124029. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóképek adóoldali felvételére való katódsugárcső

124029. 3 tesíthetjük, amelyben a feldolgozandó fém­ből való ízzóhuzal katódaként van jelen,. Ha asz ízzóhártyaelektródát a cs'ől falán kívánjuk alkalmazni, az üvegfalon előíbb 5 íémcsapadékot létesítünk és ezt szigetelő) bevonattal borítjuk. Ezt mutatja a 3. ábra. Mivel a rétiegek egészem vékonyak, az eb­ből az ábrából megállapítható méretviszo­nyok a valóságos méretveszonyoknak nem 10 felelnek meg és ugyanez érvényes a 2. ábrával kapcsolatban is. A cső; (11) végső falára kivállképen elő­nyösem nemesgázban való kalódporlasz­tás révén vagy magában a csöedényben 15 való elgőízösítés útján a kiválitképen elő­nyösen platinából vagy rhodiumból való (12) fémréteget létesítjük. Erre a fémhár­tyára, mely oly vékony, hogy a reája eső) fényből 10o/o-mál többet nem nyel el, a 20 fényt ugyancsak átereszKői (13) szigetelő réteget alkalmazunk,. Ez szintén külön­féle módon állítható ell». így pl. valia|­mely sót, pl. földalkáliborátot, gazösíthe­tünk rá a fémrétegre, vag3r alacsony ol-25 vadáspontú üveg (úgynevezett zománc­üveg) szuszpianzióját vihetjük fel, amely­ből az oldószert elgőzösítjük. A szigetelő réteget esetleg a szigetelői anyáig megöm­lesztésével vagy zsugorító fel hevítésével ja-30 víthatjuk. A fotovillamos részecskékből álló (14) réteget szintén valamely szokásos eljárás szerint állíthatjuk elő. A (11) üvegfal szi­lárdsági okokból gyengén hajló. Ez a fal 35 laposra csiszolt és polírozott üveglemez­ből is állhat, melynek széléhez a csőallakú üvegfal van hozzáforrasztva. Ez a megol­dás fcevésbhé egyszerű és nagyobb falvas­tagságot igényel, előnye azonban, hogy a 40 képnek a képfelület görbülete és az üveg­fal hibája révén bekövetkező! torzulását elhárítjuk. Katódsugárcsöveket az eltéríüőlleret kö­rülvevő üvegfal belső oldalán llegtöbb-45 iiyire vezető bevonattal, pl. grafit- vagy ezüstbevonattal látják el. A csőrnek a 13. ábra szerinti kivitele esetében az ilyen ff-ai­bevonatot arra hasznosíthatjuk, hogy a (12) vezelőiréteg villamos összeköttetését 50 létrehozzuk. A vezetői falbevonat vagy en­nek egy része azonban arra is felhasznál­ható, hogy a (14) részecskék által emittált másodlagos elektronokat" _gyüjtse. Ez eset­ben az üvegfalon levő; fölös fémet el kelül 55 távolítani, úgyhogy a (12) fémréteg egy bi­zonyos határon túlmenően nem terjed és e fémréteg széle és a (17) vezetői falbevonat között pl. 1 cm szélességű, jól szigetelői övezet van beiktatva, amelyet a 3. ábrán (15) jelöl. A (12) fémréteg villamos ősz- 60 szeköttetését ez esetben az üvegfalba for­rasztott (16) fémhuzal létesíti!. A (17) fal­bevonatot üzem közben (20) ellenálláson át állandó és a (12) réteghez képest pozitív potenciálú ponttal kötjük össze. Ebben az 65 ellenállásiban olyan feszülfeégkütönbségek lépnek fel, amelyek a katódsugárnyáláib által mindenkor ért fotovillamos részecs­kék másodlagos emissziójának felelnek meg és erősítőn, továbbá esetleg fázisfordító be- 70 rendezésen keresztül a képleadóba kerül­nek. Ajánlatos, ha a fotovillamos részecskék és a szigetelői részecskék között pl. aluini­miumból való íékezőré leget alkalmazunk, 75 hogy a szigetelői rétegből zavaró másodla­gos emisszió kilépését elhárítsuk. Az idqghártyaelektródából másodlagos emisszió révén felszabaduló elektronok fel­fogására az 1. ábra szerinti csőiben (18) 80 fémgyűrűt alkalmazunk. A gyüjtőalektrödámak a találmány sze­rinti csőiben forgás szerinti részarányos felállítása elősegíti homogén képnek a má­sodlagos elektronok által való átviteliét; 8» Ferde letapintási irány esetében a felfogó elektróda csak nehézséggel helyezhető: él, Úgyhogy a másodlagos elektronáram ezen az elektródán át bizonyos képvilágosságnál független legyen az ideghártyaelektróda 9!> ama helyé tőd, ahol ezek az elektronok ki­lépnek. Eddig ikonoszkópoknál a jelzési feszült­ségeket közös kondenzátorfegyverzettel ösz­saekötött, a rajzon (19)-nél jelzett ellen- 95 állásról vették le. A szekundérelektrono­kat felfogó elektródához folyó áram erre kevésbbé volt alkalmas, mivel a fotovil­lamos részecskék által egyidejűleg emit­tált fotoelektroinokat legnagyobbrészt szín- 100 tón ugyanez az elektróda vette fel és azok a vele összekötött (20) ellienállásibain olyan feszültséget létesítettek, mely a jel­zési feszültségre szuperponálódott és ne­hezen kiküszöbölihetői, zavaró hatásokat ide- 105 zeit élői. A találmány szerinti csőnél ez a zavaró jelenség nem jelentkezik vagy jóval kisebb mérvben mutatkozik. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a szi­getel őiréteg elégségesen kicsiny (pl. 10 mik- 110 ron nagyságrendű) vastagságánál a fotó­elektronok a szigetelő1 rétegen átlépnek és ekként a közös kondenzátorfagyverzetre jutnak, amelyről a (10), illetve (16) áram­vezetőm és a (19) ellenálláson át az üzemi 115 feszültségforráshoz levezetőidnek. A (18),

Next

/
Thumbnails
Contents