124029. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóképek adóoldali felvételére való katódsugárcső

Megjelent 194=0. évi júlins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRlISÁO SZABADALMI LEIRAS 124039. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — P. 9486. ALAPSZÁM. Távolbalátóképek adóoldali felvételére való katódsugárcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég" Eindhoven-foen (Németalföld.) A bejelentés napja 1938. évi október hó 11. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 12. A találmány távolbaláióképek adóoldali felvételére való katódsugárcső.. Az ilyen, ikonoszkóp névéin ismeretes katódsugárcsövek olyan fényérzékeny elektródát tar-5 talmazinak, amely fotovßlamos részecskék nagy mennyiségével van ellátva és az átviendői fénykép felfogóernyőjeként működik. Ez az elektróda működése tekintetében, az emberi szemideghártyájára emlé-10 kezfet, miért is a következőikben ezt az elektródát ideghártyaelektróda névvel fogjuk jelölni. Mindegyik fotovillamos részecske kis kondenzátor egyik fegyverzetét alkotja. Va-15 lameunyi kondenzátornak együttesen közös ellenfegyverzeile van, leginkább fémlemez alakjaiban. Ez utóbbi vezetői bevonatként szilárd sziigieteJcuemezre (a sokszoros kondenzátor dielektrikumára) lehet felvive. 20 A fotovillamos. részecskék a fémmel való besugároztatás folytán pozitív villamos töltést kapnak, amelyet a képifelületet letapinló katódsugárnyaláb somlegesít. E fotovillamos részecskéknek mind a képet vetítő 25 fénysugarak, mind a letapintást végző katódsugárnyaláb számára hozzáférhetőknek kell lenniök. Ahhoz, hogy ezt elérjük, előnyös volna, ha mind a szigetelőréteg, mind a közös kondienzátorfíegyverzet fény-30 áteresztő, réteg volna. Az olyan fémrétegnek azonban, mely a fényt jelentékeny veszteségek nélkül ereszti át, úgyhogy az ideghártyaelektrőda besugároztatása fénynyel és katódsugarakkal ellentétes oldalak-35 ról történbet, igen vékonynak kell lennie és az ilyen csöveknek fényáteresztő ideghártyával, való előállítására irányuló kísérletek eddig ezen a nehézségen hiúsultak meg. A találmány szerint a vezetői réteg elő- 40 állításához a platimaicsoport féméinek valamelyikét használjuk, amelyeik meghatáro.zott ellenállásnál lehetjóTieg nagy fényáteresztőíképessiégűek; ehhez különösen platina és rhodium alkalmasaik. Ezek rend!- 45 kívül vékony, összefüggői rétegeket alkothatnak, amelyek hosszabb hevítést ós oxigénnel való érintkezést kibírnak. Ezekkel a fémekkel az üvegfalon csapadékot létesíthetünk, úgyhogy lehetővé válik, hogy 50 az ideghártyaelektródát Braun-féle csövek fluoreisizenciaemyőijének módjára a csőfal borításaként állítsuk elő. E foganatosítás szerint különösen olyan csöveket állíthatunk elő, amelyeknél az ideghártyaelieik- 55 tróda a cső tengelyvonalára és a ki nem térített katódsugárnyalábra merőileges. Ezeket a csöveket tengelyvonalukkal az átviendő tárgyra irányíthatjuk. Az ideghártyaelektróda szorosain az üvegfalon és 60 ezzel párhuzamosan fekhet, miiiekfolytán az optikai leképezést az üvegfaltól származó hibák kevésbbó zavarják. Kitűnt, hogy a találmány szerinti csőinél előnyösen basznosiíthatjuk az adó mo- 65 dulációjáhoiz a fotovilliamois részecskéikből másodlagos emisszió által létesülő' elekr tromáramot. Ezt az áramot az ideghártyaelektróda közeléiben elrendezett, azüzjemr nél elégséges pozitív potenciálon tartott 70 elektródáról vesszük le. Ennek egyik előnyé, hogy ennél a megoldásinál keveselbb zavaró jelenség érvényesül, mint a közös fegyverzethez folyó kondenzátoráramok al-