124018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegalakdarabok sajtolására
Megjelent lí>40. évi július lió 1-én. H A « Y A R K T R k T, Y ! ''BEEUK SZABADALMI BffiÓ8Í6 SZABADALMI LEÍRÁS 124018. SZÁM. XVII/d. (VH/d., VH/h.) OSZTÁLY. — J. 3914. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés üvegalakdarabok sajtolására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági K. T. cég, Újpest. A bejelentés napja 1938. évi április hó 4. A találmány eljárás és .berendezés üvegalakdarabok, főleg kisméretű és pontosan készítendő, aránylag vékonyfalú alakdarabok, pl. villamos kisütőcsőburák, talpak 5 ás egyéb kisütőcső- vagy lámpaalkatrészek áaj tolás útján való előállítására. Üvegalakdaraboknak sajtolás útján való előállításánál mindeddig tudvalevőleg alakverő- és alakmásszerű sajtolószer-10 számokkal volt szokás dolgozni, melyek közé olvasztott üveg olyan adagját vitték be, melynek térfogata egyenlő1 volt a készítendő alakdarab üvegtérfogatával. Nyilvánvaló, hogy e munkamód mellett igen 15 pontos üvegadagolásra van szükség, mert ha az adag a kelleténél nagyobb» akkor a kész darab egyes méretei a kívántaknál nagyobbak, kisebb üvegadag esetén pedig kisebbek lesznek. Olyan alakdarabok saj-20 tolásánál tehát, melyeiknél pontos készméretekre van szükség és/vagy melyek üvegtérfogata abszolút értékben kicsi, pl. köbcentiméter nagyságrendű, az olvasztott üveg pontos adagolása igen kényes és ne-25 héz művelet, mely csak igen bonyolult; költséges és gondos üzemvezetést igénylő berendezésekkel volt megvalósítható. Ezek gyakran még az alkalmazható1 sajtolószerszámok minéműségét is megszabták és gaz-30 daságosan csak igen nagy (százezres, sőt milliós nagyságrendű) darabszamok gyártásánál voltak alkalmaznátok. A találmány a fenti nehézség kiküszöbölését célozza és lényegileg abban van, 35 hogy a sajtolószerszámokba üveget fölöslegben (azaz a szükségesnél nagyobb üvegadagot) adagolunk és a sajtolószerszámoknak a kívánt alakdarabot adó mértékű összenyomása után, vagy annak végén, de a sajtolt darabnak a sajtolószerszámokból í0 való eltávolítása előtt, a sajtolószerszámok közül a rajtuk vagy közöttük e célból elrendezett egy vagy több nyíláson át kinyomult üvegfölösleget az alakdarab anyagától elválasztjuk vagy elkülönítjük. 45 pl. lenyírjuk, levágjuk vagy lecsípjük. Az üveg természeténél fogva ennek az eltávolításnak vagy elkülönítésnek nem feltétlenül kell teljesnek lennie, azaz az eltávolítandó anyagfölösleg az alakdarab anyaga- 50 val olyan helyen függhet vékony anyagréteggel össze, mely helyen az anyagban hirtelen keresztmetszetváltozás van, minthogy az ilyen fölösleg a már megmerevedett darabról lerepesztessél vagy letörés- 55 sei könnyen eltávolítható. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy az üvegadagolás pontosságától a kész darabok méretei függetlenek, mert az adagolás pontatlansága következtében változó 60 mennyiségű fölösleget a kész darabról eltávolítjuk. Az üvegadagolásnál tehát csak arra kell ügyelni, hogy annak előrelátható legnagyobb hibája esetén is még üvegfölösleget adagoljunk, mi azonban semmi 65 nehézségbe nem ütközik és gyakorlatilag sem hátrányos, minthogy a fölösleg kárba nem vész, mert újból beolvasztható és sem újbóli beolvasztása, sem esetleges elveszte számottevő költséget nem jelent. 70 Az eljárás további előnye, hogy vele igen egyenletes alkatú és csekély falvas-