124018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegalakdarabok sajtolására

Megjelent lí>40. évi július lió 1-én. H A « Y A R K T R k T, Y ! ''BEEUK SZABADALMI BffiÓ8Í6 SZABADALMI LEÍRÁS 124018. SZÁM. XVII/d. (VH/d., VH/h.) OSZTÁLY. — J. 3914. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés üvegalakdarabok sajtolására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági K. T. cég, Újpest. A bejelentés napja 1938. évi április hó 4. A találmány eljárás és .berendezés üveg­alakdarabok, főleg kisméretű és pontosan készítendő, aránylag vékonyfalú alakdara­bok, pl. villamos kisütőcsőburák, talpak 5 ás egyéb kisütőcső- vagy lámpaalkatrészek áaj tolás útján való előállítására. Üvegalakdaraboknak sajtolás útján való előállításánál mindeddig tudvalevőleg alakverő- és alakmásszerű sajtolószer-10 számokkal volt szokás dolgozni, melyek közé olvasztott üveg olyan adagját vitték be, melynek térfogata egyenlő1 volt a ké­szítendő alakdarab üvegtérfogatával. Nyil­vánvaló, hogy e munkamód mellett igen 15 pontos üvegadagolásra van szükség, mert ha az adag a kelleténél nagyobb» akkor a kész darab egyes méretei a kívántaknál nagyobbak, kisebb üvegadag esetén pedig kisebbek lesznek. Olyan alakdarabok saj-20 tolásánál tehát, melyeiknél pontos készmé­retekre van szükség és/vagy melyek üveg­térfogata abszolút értékben kicsi, pl. köb­centiméter nagyságrendű, az olvasztott üveg pontos adagolása igen kényes és ne-25 héz művelet, mely csak igen bonyolult; költséges és gondos üzemvezetést igénylő berendezésekkel volt megvalósítható. Ezek gyakran még az alkalmazható1 sajtolószer­számok minéműségét is megszabták és gaz-30 daságosan csak igen nagy (százezres, sőt milliós nagyságrendű) darabszamok gyár­tásánál voltak alkalmaznátok. A találmány a fenti nehézség kiküszöbö­lését célozza és lényegileg abban van, 35 hogy a sajtolószerszámokba üveget fölös­legben (azaz a szükségesnél nagyobb üveg­adagot) adagolunk és a sajtolószerszámok­nak a kívánt alakdarabot adó mértékű összenyomása után, vagy annak végén, de a sajtolt darabnak a sajtolószerszámokból í0 való eltávolítása előtt, a sajtolószerszá­mok közül a rajtuk vagy közöttük e célból elrendezett egy vagy több nyíláson át ki­nyomult üvegfölösleget az alakdarab anyagától elválasztjuk vagy elkülönítjük. 45 pl. lenyírjuk, levágjuk vagy lecsípjük. Az üveg természeténél fogva ennek az eltávo­lításnak vagy elkülönítésnek nem feltétle­nül kell teljesnek lennie, azaz az eltávolí­tandó anyagfölösleg az alakdarab anyaga- 50 val olyan helyen függhet vékony anyag­réteggel össze, mely helyen az anyagban hirtelen keresztmetszetváltozás van, mint­hogy az ilyen fölösleg a már megmereve­dett darabról lerepesztessél vagy letörés- 55 sei könnyen eltávolítható. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy az üvegadagolás pontosságától a kész da­rabok méretei függetlenek, mert az adago­lás pontatlansága következtében változó 60 mennyiségű fölösleget a kész darabról el­távolítjuk. Az üvegadagolásnál tehát csak arra kell ügyelni, hogy annak előrelátható legnagyobb hibája esetén is még üvegfö­lösleget adagoljunk, mi azonban semmi 65 nehézségbe nem ütközik és gyakorlatilag sem hátrányos, minthogy a fölösleg kárba nem vész, mert újból beolvasztható és sem újbóli beolvasztása, sem esetleges elveszte számottevő költséget nem jelent. 70 Az eljárás további előnye, hogy vele igen egyenletes alkatú és csekély falvas-

Next

/
Thumbnails
Contents