124008. lajstromszámú szabadalom • Rezgéskeltő berendezés

4 124008. zoelektromos kvarckristály erre a célra különösein alkalmas. A feint említett tényezőknek a frekvencia állandóságra való hatását a 2. ábrán sziem-5 léitetett vector diagramm tünteti fel. Köny­nyebb megértés céljából begyük fel, hogy az (A) és (B) hídsarkok közötti pálya impedanciája elég nagy, úgyhogy az (AB) és (AD) ágakban, valaimint a (BŐ) és (CD) 10 ágakban ugyanaz az áram folyik. A váz­laton a (DB) vector a kisülési cső ki­meneti köréből, vett feszültségét szemlél­teti, melyet a (B) és (D) híjdsarkoik között a hídra vezetünk. A (DC), ill. (CB) vee-15 torok a (DC), ill. (CB) ágakon át létesülő feszültségeket tüntetik fel, melyek a be­vezetett feszültséggel az ágak nem reaktív voltánál fogva, fázisban vannak. A (DA) frekvencia szelektív ágiban létesülő fe-20 SíZültséjget a (DA) vector szemlélteti, mely két merőleges összetevőinek az eredője, me­lyek közül az egyik az árammal fázisban levő és az ellenállásesést képviselő; (DF) összetevő, míg a másik a reaktainciábain 25 létesülő fesízültségesést adó (FA) kompo­nens. Az (AB) ágon át létesülő feszült-í séget a (BF) ellenállás komponenssel fá­zisban lévő (AB) vector jelöli meg. Mint látható, a (DA) vector végének 30 mértani helye a frekvencia szelektív ág reaktaneiájának változására nézve a (20) kör, melynek központja a (DB) vector vonalán fekszik. A (A') pont, melynél a kör a (DB) vectort metszi, az (A) hí|d-35 sarok feszültségét jelöli meg a rezonáns frekvenciánál. Az (A) és (C) hídsarkok közötti feszültséget, vagyis a hídnak a ki­meneti feszültségét a _(CA) vector jelöli meg, ennek a rezonáns frekvenciánál való 40 értéke pedig (CA'). A vector diagramm szerkezetéből kivilág­lik, hogy a híd bemeneti és kimeneti fe­szültségei közötti fázisszög, a híd ellenállása kiegyensúlyozatlanságától függ. Midőn az 45 ellenállás-kiegyensúlyozatlanság kicsiny, a fázisszög a frekvencia szelektív ág reak­tanciájával nagyon erősen változik, azok­nál a frekvenciáknál, melyek a rezonan­ciához közel esnek. Egy a hídon kívül 50 álló elem okozta nagy fáziseltolódás te­hát magában a hídban létesülő fáziselto­lódással kompenzálható, mely a többi frekvenciának a rezonancia értéktől való rendkívüli kicsiny eltéréséből származik, 55 A hídnak közel egyensúlyi állapotában való működése tehát a rezgési frekven­cia állandóságát növeli. Mialatt a frekven­cia szelektív ág reakLanciája a zérus ér­téktől végtelen értékig növekszik, a (DA) vector vége a kör körül mozog az (A') 60 ponttól a (B) pontig és a (J) szög 180 fokon át fokozatosan növekszik. A fázis eltolódás egy megadott értéke a reaktanciánakcsák egy értékével létesíthető és csupán egy frekvenciánál, ha a szelektív ágnak egyet- 65 len rezonanciája van. Ez a körülmény szükségessé teszi azt, hogy a (C) pont a (20) körön belül legyen. Ha a (C) pont ezen mértani helyen kívül esik, pl. (C)­nél, a fáziseltolódás két különböző reak- ?o tanciánál ugyanazt az értéket veheti fel. Ekkor egy külső fáziseltolódás kompenzá­ciója létesíthető két különböző frekven­ciánál és a rezgések annál a frekvencia- ; nál igyekszenek létrejönni, melyre nézve a 75 visszacsatolás mértéke nagyabb. Hogy két rezgési frekvencia lehetőségé­inek elejét vegyük, szükséges tehát, hogy a hídágak ellenállás értékeit bizonyos kor­látozásoknak vessük alá, mely eljárás vi- 80 szont a visszacsatolás szabály órásához szükséges változtatható ellenállás jellegét határozza meg. Az 1. ábrán szemléltetett áramkörnél az egyetlen rezgési frekven­ciát biztosító feltételt a (7) lámpa eliten- 85 állásának olymódon való megválásztásá-t val érjük el, hogy az a híd egyensúlyi állapotához szükséges értéknél kisebb le­gyen. A visszacsatolás mértékének szabá­lyozása céljából a lámpa izzószálának po- 90 zitív együtthatójúnak kell lennie. Altalá­nosságban a hídágak ellenállásai oly vi­szonyban kell, hogy álljanak egymással, hogy a kimeneti feszültségben teljes íázis­cseirc következzék be akkor, amidőn a 95 reaktancia-elemek reaktainiciája zérusról végtelen értékre változik. Ebből a feltétel­ből a szükséges ellenállási összefüggések bármely különleges esetben nehézség nél­kül megállapíthatók. 100 A 2. ábrán szemléltetett vector dia­gramm azt is megmutatja, hogy amint a frekvencia a szelektív hídág rezonáns frek­venciájától eltér, a híd teljes kiegyensú-^ lyozatlansága, ezzel pedig a vissziacsatolás; 105 értéke rohamosan nő és oly fázisra tesz szert, ami erős negatív visszacsatolást ered­ményez. Az alaprezgés harmonikus frek­venciáinál a berendezés negatív visszacsa­tolású erősítőként működik és a létesülő 110 harmonikusok erős csillapításnak vannak kitéve. Az 1. ábrán szemléltetett áramkörnél a rezgési frekvencia a szelektív hídág so­ros rezonanciájával egyenértékű. A szelek- 115 tív impedanciát alkotó piezoelektromos kristálynak egy szomszédos frekvenciánál

Next

/
Thumbnails
Contents