123999. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó kapcsolási elrendezés
4 133999. Kröiiizálóhullámot létesít, amelynek impulzusai mellső oldalukon lényegesen meredekebbek < a sorszinkrontizáléimpulzusok megfelelő oldalainál. A sorszinkroniizáló- és 5 sörezakasizszinkronáizalóiímpulzusokat a; (36) keverőerősítőhöz vezetjük és abban összeteszük, kombináljuk, Összetett sor- és képszinkroinizálóhullám előállítása céljaiból!, amelyet a (20) erősítőhöz vezetünk. A 10 szinkronizálóimpulzusok különleges alakjának jelentőségét a vevőberendezések ' alábbi leírása kapcsán részletesebben ismertetünk. A 2. ábrán szuperheterodiin-típusú tá-15 volbalátó vevőberendezés látható, amely a találmány szeriinti berendezésekkel van felszerelve. A távolibalátójeleket, mint amelyeket pl. a fentebb leírt távolbalátó-adór berendezés sugároz ki, a (37, 38) antenna-20 kör veszi fel, a (39) nagyfrekvenciájú erősítő szelektálja és felerősíti, ahonnan a jelek a (40) oszcillátor-modulátoriba kerülnek, amelyben közhensőifrekveneiájú jelekké alakulnák át; ezeket a (41) köztoemső-25 frekvenciájú erősítői szelektíven felerősíti és a (42) detektorhoz juttatja. A jelnek modulációs összetevőit a (42) detektor levezeti és a (43) látófrekvemciaerősítőliöz juttatja, amelyben felerősítteitmek és a (44) 30 katódsugárcső világosságvezórliő elektródájához kerülnek. A (44) cső elektronsugarának erőssége tehát a látófrekvemeiafeszültségeknek megfelelően vezérlődik. A (42) detektorból jövő modulációs ösz-85 szetevőket is a (47) készülékhez vezetjük, amelyben a szimkronizálóösszetevők a látófrekvencia-összetevőktől elkülönülnek és a szinkronizáló-összetevők sor- és képsizinkronizáló-összetevőkre bontatnak szét. A 40 legutóbb említett szinkroinizálóimpulzusok azokat a fűrészfogáriam- vagy fieszültséghullámokat vezérlik, amelyek a (45) és (46) generátorokban keletkeznek és a (44) katódsugárcső eltér ítiöelemeiben hatnak. 45 A találmányt a vevőberendezésnek (47) készülékében alkalmazzuk, melynek az a rendeltetése, hogy a sor- és képszinkronir zálóimpulzusokat ténylegesen szétválassza, úgyhogy ezek kölcsönös interferenciától 50 mentesen vezetjhetplk a (45) és (46) generátorokhoz. A (47) készüléknek (48) pentódacsöve van, amelynek vezérlőrácsát a (49) kondenzátor és az (50) levezetőcllemáMs csatolja a (42) detektor kimenetéve]. AJ48) 55 cső anódkörében (51) induktivitás van, amelyen át az üzemi feszültséget vezetjük az anódhoz, az ánnyékolórács pedig közvetlenül és a vezérlőrács az (50) ellenálláson át van a célnak megfelelő feszültségi forrásokkal összekötve. A feszültségi for- 60 rásokkal való csatlakozási pontokat a -fB, +Sc és —C jelölik. A (47) szinkronizálójel-szétválasiztókészülék működése a következő: A (42) detektorban keletkező modulációs feszültségek 65 a (49) kondenzátoron át a (48) cső vezérlarácsához kerülnek, még pedig oly polaritással és oly eliöifeszültséggél, hogy a jelek látófrekvenicia-összelevője levágódilk és a (48) cső kimenőikörében csupán a 70 szinkronizálóimpulzusok jelennek meg. A (48) cső közönséges pentódaerőísítőként működik, amelynek nagy a belső impedanciája; anódkörébein tehát oly áramnullám folyik, amely ugyanolyan sor- és képszim- 75 kronizáló-impulzusokat tartalmaz, mint a bemenőköriéhez vezetett feszültségi hullám, vagyis mint amilyen az adóberendezésbe» előállított szinkroinizálóhullám. Ezt az áramot az (51) induktivitáseleiin differenciálja, 80 úgyhogy az elemen periódusos feszülfeéghullám kelletkezik, amely oly impulzusokat tartalmaz, melyeknek alakja a bevezzetett impulzus hullámalakjainak, különösen az oldatok alakjának függvénye. Az 85 (51) induktivitáson keltett két impulzusnak, a parabolikus sorszirikronizálő-impulzusnak és a meredek sorszakasz-szinkrozálóimpulzusnak differenciálja kettősimpulzus. Minthogy a sorszakasz-szinkroni^.90 zálóimpulzusok mellső oldalai meredekebbek, mint a sorszinkronizál óimpukusok oldalai, az első impulzus vagy mindem kettős sorszakasz-szinkronizálöimpulzus fele aránylag keskeny és lényegesen na- 95 gyobb amplitúdójú, mint a többi keletkező impulzusok bármelyike. A sor- és sorszakasz-s zinkroni zálóim p ul zusok 1 eve zetései, tehát egymástól egyszerű amplitudószétválasztással ténylegesen szétválaszthatok, too mert impulzusaikat, egyforma polaritás mellett, lényeges amplitudökülönJhségek jellemzik. A (45, 46) generátorok szinkronizálókörei negatív impulzusokkal vezérelhetők 105 és a (46) generátor szinkronizálókörének előfeszültsége olyan, hogy aránylag csak nagy amplitúdójú impulzusokra, pl. a sorszakasz-szinkröniiZálóimpulzusokra reagál. Az (51) induktivitáselemen keletkező no szinkromizálóimpulzusokat tehát közvetlenül a (45) és (46) generátorokhoz vezetjük. A (46) generátor szinkromizálőkörét tehát csupán a sorszinkronizálóimpulzusok vezérlik, még pedig a másik fajta impul- 115 zustól teljesen zavar tálamul. Minthogy a