123950. lajstromszámú szabadalom • Alátétlemez, eljárás annak előállítására és szerszámkészlet az eljárás foganatosításához

1553950. 3 Ennek az a következménye, hogy a (2) csavaranyának a (3) lemezre való szorítása növekedik, ahelyett, hogy csökkeinlne. A (2) csavaranya nem oldódhajtik meg 5 magától és erővek — azaz kulccsal, mint szokásos — sem oldható meg. Ha a (2) csavaranyát meg akarjuk oldani, úgy az imént leírt viszonylagos, mozgás keletkezését kell megakadályozni. 10 E célból elegendő úgy eljárni, amint azt az 1. ábra mutatja, azaz két kulcsot alkalmazni, melyek közül a (13) kulcs a szokásos csavarkulcs, a (19) kulcs pedig egy segédkulcs, mely a (4) felső alátétle-15 mezre illik; a két (13) és (19) kulcsot, a (12) és (20) nyilakkal jelzett erőpár szerint, egymással ellenkező irányban kell forgatnunk. Ezután csak a £4) alátétlemez és a (2) csavaranya közötti súrlódást kell 20 legyőzni, hogy a (2) csavaranyát oldjuk. Megtörténhetik, hogy valamely erősein összecsavarozott csavarkötés, erőhatás vagy munkaközheni rezgések következtéiben meglazul vagy pedig hogy valamely csa-25 varkötést a szereléskor nem csavarozták össze eléggé erősen. Mindkét esetben a csavaranya oldódni törekszik. A zárófógaík ezt megakadályozzák és záróékként működnek — amint azt fentebbb már leírtuk 30 — rögzítvén a (2) csavaranyát és egyidejűleg megszüntetvén a lazulást. E meghúzást a rezgések önműködően idézik elő, amely rezgések más csavarkötésekben' a teljes oldást okoznák. 35 Nyilvánvaló^ hogy a rteszelővágás nem feltétlenül elengedhetetlen, az alátétleimez sima is lehet, mikor is előnyösen fényezetlen és nem csiszolt. A tapadás az alkalmazott anyag szerint, pl. bizonyos öntött 40 anyagok esetén, elegendő, úgyhogy a tekintetbejövő felületeket nem kell különlegesen kiképezni. A 4. ábra az alátétlemez második kiviteli alakját mutatja, amely köralakú; a 45 látható felület az, mely a (21) reszelővágással van ellátva; a fogak a másik felületen a (22) szakadozott vonalakkal feltüntetett két kör közötti koszorút foglalják el. Minthogy az oldáshoz a két alátét-« 50 lemez közül legalább az egyiket meg kelíl tudni akadályozni abban, hogy forogjon — és egy fogó mindig többó-kevéshbé neu hézkes alkalmazásának az elkerülése céljából — előnyös a kerek alátétlemezt lela-55 pított részekkel vagy a 4. ábra szerinti (23) kivágásokkal ellátni. Az oldáshoz ebben az esetben, a szokásos csavarkulcson kívül, a választott alátétlemezprofilhoz illő különleges kulcs is szükséges. Az alábbiakban ismertetjük a (4) és 60 (5) alátétlemezek típusához tartozó, vagyis oly alátétlemezeknek egyszerű módon való előállítását, amelyek a zárófogákon kívül az ellentétes felületen reszelővágássai vannak ellátva: 65 Amint azt az 5. ábra mutatja, abból asz anyagból való (24) szalagból indulunk ki, amelyből az alátétlemezeket készíteni akatrjuk iés töibbszörös szerszámmal elsősorban a szalag széleit vágjuk ki, pl. az oldalsó 70 (25) alakverőkkel egyidejűleg az alátétlemezlyukakat a (26) alakverőkkel kicsákozzuk és az így előkészített szalagból aiz alátétlemezeket kicsákozzuk; a három (27) alátétlemezt egyszerre vágjuk ki. Avégből, 75 hogy a (24) szalag anyagát a legcsekélyebb hulladékkal használhassuk fel, a (24) szalagnak oly szélesnek kell lennie, mely szélesség az 5. ábrán feltüntetett eljárási mód foganatosítását lehetővé teszi. Ha 80 D^nek nevezzük a kapott hat&zögletes alátétlemezek köré írt kör átmérőjét, úgy a feltüntetett (24) szalag szélessége = két átmérő + a hatszög! egy oldala, azaz = 2Va átmérő, minthogy az oldalak hossza a 85 sugárral egyenlő. Általában a szalag szélességének legalább a D átmérővel egyenlőnek kell tennie, amely esetben műveletenként egy alátétlemezt kapnánk; a szalag lehet (D + n 0.75 D) széles is, ahol n 90 egy egész szám, mely egyenlő mindegyik műveletnél kapott alátétlemezek számával, mínusz egy. A feltüntetett példánál három alátétlemezt kapunk, n-t tehát a fenti képletben kettőnek kell venni, n = 0 egy 95 D szélességű szalagból egymásután kivágott alátétlemezek sorozata esetében. Miután a szalagok széleit a (25) alakverőkkel előkészítettük, a (26) lyukaktól eltekintve, nincs többé semmiféle anyagyesz- 100 teség. A (25) alakverők csinálta kivágások háromszögalakúak, egyenlőszárú háromszögek alakjában; e háromszögek egyenlő oldalainak mindegyike két egymásrakövetkező alátétlemez egy oldalát alkotja, hossizía 105 tehát 0.5 D, a szög pedig, amelyet két ily oldali egymással bezár, 120°. Nyilvánvaló, hogy a szalag szélességének csak gyakorlatilag és nem matematikailag kell a fentebbi képletnek megfelelnie; a no szalag általában széjesebb, az, ahhoz éppen szükséges darabbal, hogy a (25) alakverők biztos módon vághassák ki a kívánt háromszögalakú kivágásokat, annak a veszélye nélkül, hogy az alakverők profiljának 115 egy része ne a levegőben járjon. Az éppen leírt műveletek, vagyis a szalag széleinek a kivágása, a lyukaik kicsáko-