123933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz keksz vagy más aprósütemény előállítására

Megjelent 1940. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123933. SZÁM. X/j. OSZTÁLY. — 6r. 8806. ALAPSZÁM. Eljárás és eszköz keksz vagy más aprósütemény előállítására. Greff Lajos szobrászművész, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi március hó 4. A kekszgyártás eddigi módszere az, hogy az előkészített tésztaanyagból tetszésszerinti mintázatú hengerekkel vagy s aj tolólapokkal kisajtoljuk a kekszdaraboikat, melyeiket 5 kerekre feszített sodronyszövetne vagy lemezekre helyeznek és ezekét a sütőkemence futólánicára rakva, a kemencéin átvezetnek. Az így előállított keksznek csak a felső lapja és széle mintázott, alsó lapjia 10 (fekvőtalpa) azonban a sütésinél a tészta és a lemez közé szoruló gőzök következtében lyukacsos és egyenlőtlen, vagy pedig a szitaszövet benyomódott mintázatát mutatja. Az eddigi eljárásokkal nem lehetett oly 15 kekszet előállítani, amelynek akár egyik, akár mindkét felülete, előzetes sajtolás vagy más közbeiktatott művelet nélkül, mintázott, különösein, pedig kidomborodó mintázatú volna. 20 A találmány szerinti eljárással és berendezéssel oly keksz állítható elő, melynek mindkét felülete, előzetes sajtolóműveJet nélkül, kidomborodó mintázatú. Amellett, hogy ennek a keksznek a telszetősége meg-25 kétszereződik, a gyártása is gazdaságosabibl., egyrészt mivel nem mariad vissza mindig újrá'és újra bedolgozandó tésztahultlaidék, málr^szt a költséges mintázóheinger, illetve a sajtolóliap alkalmazása és üzemköltsége 30 is feleslegessé válik. Az itt elért megtakarításon kívül nagy jelentőségű az is, hogy ennél az eljárásnál a kemence sütőfelüllete, az eddigi hézagos kihasználással szemben, teljes terjedelmében kihasználható. 85 A találmány a tésztafélék azon általános tulajdonságán alapszik, hogy sütés közben térfogatuk növekszik és e dagadás következtében a két szorítólap közé zárt tészltaanyag azok mintázott kivágásába vagy domborulatába nő és azok mintáját felvéve 40 sül meg. A csatolt rajzon a találmány szerinti berendezés egy példaképen felvett kiviteli alakja, valamint az azzal előállított keksz! van feltüntetve. Az í5 1. ábra a keksz oldalnézete:. A 2. ábra a keksz felülnézet©. A 3. ábra az 1. ábra A—B vonala mentéin vett keresztmetszet. A 4. ábra a berendezés két egymásra fek- 50 letett mintázólapja oldalnézetben. Az 5. ábra a 4, ábra szerinti mintázólap felülnézete, a felső lap egy részének elha*gyásával. A 6. ábra pedig a mintázólap egyik kivi- 55 teli alakja, az 5. ábra C—D vonala mentén vett keresztmetszetben. A rajz 1—3. ábráján (a) a kekszlap, (ti) a felső-, (c) pedig az alsó domború lap. Az ily keksz előállításához való, a 4. ábrán 60 feltüntetett eszköznél (d) a felső- és (e) az a lsó mintázólap, melyek egymásra vámnak fektetve és e lapokból befelé nyúló, éles (f) bordák állanak ki, melyek a rajzon feltüntetett ki vi teli alaknál szakgatot- 65 tak, alakjuk azonban tetszésiszerinti (profilozott) lehet aszerint, hogy a keksz szélét mily mintázattal akarjuk ellátni. E hordák kiálló fogai a lapok egymásra fektetésekor élükkel egymásra fekszenek és az te lapok 70 közé helyezett tésztaanyagot ott átvágják. A fogközökben átvágatlanul maradt részek megakadályozzák a rugalmas, nyers tészta