123919. lajstromszámú szabadalom • Nedves elektrolitos kondenzátor
2 133919. távolság az anóda és a katóda között, a korábbi szerkezetekkel ellentétben, mindenütt egyenlően nagy. Ezeknek ugyanis az volt a hátrányuk, hogy a folyadéfcút 5 az anóda és a katóda külöriböző pontjai között különböző nagyságú vlolt, ami a teljes rendszer szoros ellenállására kedvezőtlen befolyást gyakorolt. E befolyás módja világosan kitűnik a 10 következő példából, amelynél csillagalakú anódájú ismert kondenzátorból indulunk ki. Mivel az anóda és katóda közötti távolság nem. mindenütt egyenlő, az összfeapa(5 citást adó részkapacitások elé különböző ellenállások vannak kapcsolva. Kedvezőtlen szerkezet esetén ezek azi ellenállások meglehetősen nagyok lehetnek. 500 Volt feszültségen és 50 C° hőmérsékleten üzem-20 ben tartott elektrolitnál a fajlagos ellenállás 20 C° hőmérsékleten kb. 10.000 Ohm» cm3 , 550 Volt feszültségen és 50 C° hőmérsékleten üzemben tartott elektrolitnál pedig a fajlagos ellenállás 20 C° hőmér-25 sékleten 15.000—20.000 Ohm/cm3 . Ha már most valamely 18 f<.F kapacitású kondenzátornak, pl. kb. 100 cm3 felületű 6 [J.P-OS „részkapacitása" a katódától 2 cm távolságra van (ami a nedves elektrolitú kon-30 denzátorok szokásos szerkezeteinél könynyen adódhat), 15.000 Ohm/cm8 fajlagos ellenállás esetén a 6p.F elé kapcsolt ellenállás 15.000 X -j^r- =300 Ohm. Ez rendkívül nagy veszteségellenállást jelent, miért 35 hiszen 6 y.F impedanciája 100 periódusnál 260 Ohm. Ebből a soros ellenállásnak és a kapacitásnak a hőmérséklettől való nagy függősége világosan kitűnik. 40 Ezért igen fontos, hogy elektrolitos kondenzátoroknál a formált elektróda minden egyes részecskéjének soros ellenállását az ellenelektródához képest lehetőleg egyenlővé és lehetőleg kiosimnyé 45 tegyük. Javaslatok már száraz elektrolitú kondenzátorok alakítását akként, hogy az elektródákat két sáv alkotja, amelyeket a pépszerű elektrolitot elnyelő szövet kü-50 lönít el. E kondenzátoroknak nedves elektrolitú kondenzátorokkal szemben az a hátrányuk, hogy esetleges átütésnél az oxidhártya nem. áll helyre önműködően, úgyhogy a rövidzárlat az elektródák fcöv 65 zötöt megmarad. Ismeretes oly elektrolitos kondenzátor is, melynek meanderalakú anódája van, mely körül házat rendeznek el akként, hogy az anóda és az ellenelektródát alkotó ház közötti távolság állandó. E szer- 60 kezet azonban igen kevéssé merev és így igen kevéssé stabil. E hátrány ugyan jeleintékeny számú erősbítés és támasztóponit alkalmazásával kiküszöbölhető, ezzel azonban a szerkezet bonyolulttá és 65 költségessé válik, mert tömeggyártásra kevósbbé alkalmas. A találmánnyal elérjük, hogy az, anóda és az azonos alakítású katóda minden ponton iaz azonos, kölcsönös kis távolság 70 következtében, (amit úgy is elérhetünk, hogy a gyűrűket az elektródák egymásba helyezése után egymással váltakoznak) állandó, lehetőleg csekély isorosellenállásúak, ennek folytán pedig a találmány 75 szerinti kondenzátor hatása igen kedvező. Az elektródákat oly kerámiai rúd központosítja, mely a két elektiródatest központi furatán áthalad. Célszerű az is, ha a találmány szerinti 80 alakot csupán az anódának adjuk. A soros ellenállás csökkentésére ekkor a fenékből kiálló gyűrűkön nagyszámú sugárirányú befűrészelést alkalmazunk. A rajz 1. ábrája a találmány egyik fo- 85 ganatosítási példájának vázlata, melyen egyúttal nagy vonalakban az előállítási eljárás ás látható. A pozitív i(l) elektróda, melyet a háztól szigetelten rendezünk el és záró oxidré- 90 teggel látunk el, általában aluminiumból van, meirt ez záróréteg létesítésére alkalmas és az említett „hideg íecskendezési eljárás4 '-hoz is jól alkalmazható. Az aktiv felület fokozásához az elektródát marat- 95 hatjuk. Az elektródát, vezető (2) központi pecek révén, (3) gumitöm:ítőleme|zízel pl. sajtolt műgyantamasszából készült szigetelő (4) fenékhez erősítjük, melynek az alvázhoz való rögzítés végett csavarme- 100 netes (5) nyúlványa van. Az elektróda rögzítése továbbá (6) hajlított karima közvetítésével történik, mely alá csiptetjük a (7) csatlákozósávot. Az (1) elektróda furatában tömítés cél- 105 jálból i(8) gumilemezt alkalmazunk, úgy hogy az (1) elektróda és (2) támasztórúd határát elektrolit nem érheti, amiivei e helyen a korróziót és az elektrolitnak a (2) rúd mentén való kiszivárgását is 110 megakadályoizzíuk. Ha a (2) rúd oly anyagból van, mely oxidhártyát nem alkot, ily
