123904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés földrétegek villamos tulajdonságainak megfigyelésére, illetve feljegyzésére

133904. 3 lyével figyeljük, amelyet a (25) induktanciával párhuzamosan iktatunk be. Ha a (28) kapcsolót periódusosán zárjuk, a villamosáram az áramkörben és a 5 (15) elektródától a (22) elektródáig húzódó talajon át belendül olyan sebességgel és amplitúdóval, mely függ ama földrétegek villamos sajátosságaitól, amelyeken az áram áthalad. Elektromos áramló nak különböző villamos sajátosságú vezetőkön való átbocsátás révén kapott átmeneti változása azt a jellegzetességet mutatja, hogy nagyfrekvenciás komponenseket tartalmaz. Az áram belendülé-15 sének sebessége először igen hirtelen, úgyhogy a (25) induktanciatekercs reaktanciája a nagyfrekvenciás (37) oszcillográf impedanciájához viszonyítva igen nagy. Az átmeneti áramváltozás nagy-20 frekvenciás komponenseit ennélfogva a (25) induktancia kiszűri és azok a (37) oszcillográfon átfolynak. Másrészt a (25) induktancia ellenállását egyenárammal szemben kicsinnyé tesszük a nagyfrek-25 venciás (37) oszcillográfnak egyenárammal szembeni impedanciájához viszonyítva, úgyhogy amikor az áram az átmeneti változás lefolyásának végén állandó értékét elérte, közel a teljes áram 80 fog a (25) induktancián átfolyni. A 3. ábra olyan feljegyzést mutat, amelyet nagyfrekvenciás (37) oszcillográffal kapunk, ha mérőorsóval béleletlen fúrólyukat, vizsgálunk, amint ezt az 35 1. ábra mutatja. Ebben a feljegyzésben a (40) vonal az alapvonal, míg a (42, 43, 44, (45) függőleges vonalak a (2) fúrólyukban elért mélységeket jelzik yagy ezeknek felelnek meg. Ezeket a vonalakat az osz•íO cillográf filmjére előnyösen fényképezzük a (15) elektróda által a (2) fúrólyukban megtett út mindegyik kb. 3.05 méternyi szakaszának végén. Nagyfrekvenciás oszcillográfot alkalmaztunk, hogy az át•45 meneti áramváltozásban tartalmazott nagyfrekvenciás komponensekre reagáló berendezésünk legyen. Az ábrázolt feljegyzést olyan oszcillográffal kaptuk, melynek természetes frekvenciája 10.000 50 periódus másodpercenként. A feljegyzésben az állandó értékű áramokat a vízszintes (47, 48, 49, 50, 51) és (52) vonalak jelzik, míg a függőleges (55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62) vonalak az átmeneti ára'm-55 változásokat adják meg. A feljegyzés azt mutatja, hogy nyolc átmeneti áramváltozást jegyeztünk fel, miközben a (15) elektróda 3.05 méter utat tett meg. Látjuk, hogy az (55) áramváltozás jóval nagyobb kilengésnek felel meg, mint pl. 60-az (58) változás és hogy a (61) áramváltozás nagyobb, mint az (55) áramváltozás. Az állandó állapotú áramok, amelyeket a (47—52) vonalak jeleznek, változnak az átmeneti amplitúdókkal, 65 miután a feljegyzést olyan (15) elektródával végeztük, mely béleletlen fúrólyukban volt elhelyezve. A 4. ábrán a berendezés módosított alakja látható. Ebben (65) kisfrekvenciás 70 galvanométert alkalmazunk, mely a (66) sűrítővel sorba van kapcsolva. A (65) kisfrekvenciás galvanométert és a (66) sürítőt tartalmazó kör párhuzamos a (25) induktanciához. A találmány e foganat0- 75 sítási példáját működtetve a töltést mérjük a körben úgy, amint ezt elektromos méréseknél végezzük, amikor egy sűrítő kapacitását kell meghatározni. Ilyen esetben alácsillapított galvanométert hasz- 80 nálunk, melynek periódusa a sűrítő kisülési időtartamához viszonyítva hosszú, A kilengések ekkor a sűrítő töltésével arányosak és a kapacitás számítható. Teljesen hasonló módon az esetben is, ha az 85 ábrázolt körhöz kisfrekvenciás (65) galvanométert alkalmazunk, e galvanométer kilengése arányos lesz a teljes árammal, mely e körön átmeneti áramváltozás alakjában áthalad és a galvanométer kilen- 90 gései ennélfogva arányosak a (15) elektróda és a (22) elektróda közötti talaj impedanciájával. A 4. ábrán látható foganatosítás esetében a (2) fúrólyukat (69) fémes tok béleli. 95 Bélelt fúrólyukakban végzett méréseknél a felületi effektus, mely az aránylag vékony acélbélésekben igen nagy, rendkívül nagy impedanciát jelent az átmeneti áramváltozás gyorsan változó kezdetire- 100 szenek áthaladásával szemben. Az átmeneti áramváltozás nagyfrekvenciás komponensei ez okból nem folynak jelentékeny intenzitással a (69) bélésben felfelé, hanem a (15) elektróda és a (22)^105 elektróda között fekvő geológiai formációkon mennek át. A potenciálesés legnagyobb része a (2) fúrólyukban levő (15) ( elektróda közvetlen szomszédságában mutatkozik; így pl. a (15) elektróda és a 110 (22) elektróda közötti feszültségesés 95%-a a (15) elektródánál közelítően 61 cm-nyi körzeten belül megy végbe. Ebből következik, hogy az átmeneti áramváltozást, amint azt a (30) katód- 115 sugároszcillográfon vagy a (65) oszcillo-