123897. lajstromszámú szabadalom • Tartós üzembiztos áramszaggató

Megjelent 1940. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123897. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — C. 5073. ALAPSZÁM. Tartós, üzembiztos áramszaggató. Csáki Pál gépészmérnök, Hódmezővásárhely. A bejelentés napja 1938. évi március hó 31. Régóta ismeretes, hogy áramszaggaitó segítségével tudunk legegyszerűbben egyenáramból váltóáramot előállítani. Az eddig használatban, lévő áramszaggaíóik érint-5 kezői azonban huzamosabb haiszináillatbatn az elkerülhetetlen parányi szikrák miatt lassankint vagy oxidálódnak, vagy ha nemes fémből készülitek, illetve, légüres térben vannak elhelyezve, eredeti sík felüle-10 tűket elveszítve mind szafoály'talaniafcibul működnek, sőt a legkiemelkedőbb csúcsok érintkezésekor össze is olvadhatnak, miáltal működésük végleg megakad. Sok esetben fontos .az js, hogy az áramisiziaggafó ie-15 hetőleg zajtalanul működjön, amit különböző zajszigetelőkkel próbálnak elérni. A találmány célja egyszerűen teljesíteni az üzembiztosság legfontosabb kövejeiményeit. 20 A találmány lényegében véve az első ábra szerinti példaképpeni kivi'.e'i alakjában egyik végén (a) üvegedénybe befogott (b) rezgőnyelviből ajk melynek másik vége (c) a hozzáerősített (d) csúcsai 25 együtt (e) elektromágnes hatására szabadon végzi kilengéseit. Az áramzárás és szakítás (d) érintkező és (f) az üzem alatt folyékony, illetve pépes halmazállapotú áramvezető között jön létre. Pl. higany, 3'1

foncsor, könnyein olvadó ötvözet, stb. A pépes áramviezetőt tartalmazó edényt az áramerősség változtatása végeit úgy kell elhelyezni, hogy a folyékony áramvezetőnek a rezgőnyelvtől való távolsága szabást) lyozható legyen. A rajz szerinti példaképpeni kiviteli alaknál ezt úgy érjük el, hogy az egész szerkezetet tartalmazó edényt 2. ábra szerint jobbról-balra fordítva, a csúcs és az áramvezető (g) távolságát csökkentjük. Ellenkező iránybia for- 40 dítva 3. ábra szerint, a két érintkező (h) távolságát növeljük. Meg lehet még oldani a távolságszabályozást úgy is, hogy a folyékony érintkezőt tartalmazó rugóra vagy membránra 45 erősített edényt külön emeljük, vagy sülyesztjük, illetve ha a folyékony anyagjbai a íolyadékfelszínén, vagy az edény engedékeny falát alkotó membrán révéin szilárd testet nyomunk, miáltal a bemerült 50 térfogatának megfelelő mértékben emeli az érintkező folyadék íelsizinét. A leírt elrendezéssiel 'elérjük, hogy az érintkezők az alkalmazott pépnemű anyag csekély 'kohéziója miatt nem sülhetnek ösz- 55 sze, az áramszolgáltatás is egyenletes marad, mivel a folyékony érintkező felületéin érvényrejutó felületi feszültség mindem egyes megszakítás után az eredeti sima állapotot állítja vissza. 60 Hangtompítás szempontjából is előnyős az elrendezés, mivel egyrészt egészen csekély lengő tömeget alkalmazhatunk, másrészt a lengő tömeget nem tartáztatja fel útjában helytálló érintkező s így a íeingő 65 szerv mozgási energiája nem ütődés, hanem súrlódás által szűnik meg. Ezáltal olyan kedvező értékre sikerül leszorítani a rezgés okozta hangot, hogy külön hangszigetelő alkalmazása teljesen mellőzhettői. 70 Az élettartam növelése szempontjából ajánlatos az árammegszákítáist légmentes, illetve valamely közömbös gázzal töltött térben végezni.