123892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékokkal telt fúrólyuk által átszelt altalajrétegek vizsgálatára és/vagy megkülönböztetésére
123893. 8 amelyet a rajz csak vázlatosan jelez. A (14) kamarát folyadékkal töltjük, mely előnyösen olaj vagy más szigetelő folyadék, ha a (16) fűtőtekercs exponált el-5 helyezésű. Ha azonban a (16) fűtőlakercs tokban van és azt a folyadéktól fémes vezetőtok árnyékolja, előnyös, ha a (14) kamarában folyadékként higanyt alkalmazunk, mert ez egyenletesebb hőmérsékletet 3 biztosít a folyadékon át ós egyúttal a fúrólyukban leengedhető test súlyát kívánatosan növeli. A 2. ábra esetében a (15) vezetékek a (18) wattmérőhöz csatlakoznak. Ez a í wattmérő előnyösen olyan kivitelű, hogy a mérési eredményeket feljegyzi. Az áramkör tartalmazza a (16) fűtőtekercset energiával tápláló (19) telepet. A 2. ábra esetében a (14) kamara által ) átjárt altalajirétegek az elnyeletőképességét figyeljük. A (15) kamarától hő vezetődik a fúróifolyadékhoz és a formációhoz olyan sebességgel, mely függ a formáció hőelnyelőképessógétől. A (17) termosztát i a hőmérsékletet a (14) kamarán és ekként a (15) kamarán belül állandó értéken tartja, úgy hogy minden hő, mely a (15) kamarától a formációhoz vezetődik, a (18) wattmérőben energiaveszteségként jelentkezik. Az altalajrétegek elnyelőképességének megfigyelésére alkalmas berendezés módosított kiviteli példáját a 3. ábra mutatja, amelyen az 1. és 2. ábrának megfelelő részeket szintén azonos számok jelzik. A 3. ábra esetében a 2. ábra szerinti ben rendezésben alkalmazott (17) termosztátot elhagytuk és az (5) vezetékek közvetlenül kötik össze a (16) fűtőtekercset a külszínen levő (19) teleppel. Az (5) vezetékeket hordó kábel egy második (20) vezetékpárt is hord, mely (20) vezetékek a (14) kamarában levő folyadékba merülő (21) villamos hőmérőhöz csatlakoznak. E villamos hőmérő, mely bármely szokásos kivitelű, a villamos ellenállás alapján működő hőmérői lehet, a (20) vezetékek útján olyan (22) villamos mérőkészülékkel van összekötve, mely a hőmérőn adódó elienállásváltozásokat méri. A hőelnyeletést mérő készüléknek a 3. ábra szerinti kivitele esetében energiavesz^ teségek helyett hőmérsékletváltozásokat mérünk. Ez a kivitel a 2. ábra szerintinél előnyösebb, mert nagyobb érzékenységet érhetünk el, mivel az ellenállásos hőmérő kivihető akként, hogy kisebb változásokra reagál, mint a 2. ábra szerinti berendezésben alkalmazott termosztát. Az esetben, ha egyidejűleg kívánjuk 60 megfigyelni és feljegyezni az altalaj rétegek hőelnyeletését, a fúrólyuk mentén vízszintes irányban mutatkozó hőmérsékletkülönbséget ós a fúrólyukban függőleges irányban mutatkozó hőmérsékletküiönbsé- 65 get, a 4. ábrán látható berendezést alkalmazhatjuk. E kivi bel szerint a 2. ábrán látható (14) test, mely a (17) termosztátot tartalmazza, továbbá a (15) kamara, melyben a (16) fűtőtekercs van, mereven 70 van összekötve az 1. ábrán látható (4) testtel. Ez a (4) test a termoelemes elrendezésen kívül, mely a vízszintes irányban mutatkozó hőmérsékletkülönbség mérésére való, a felső végén elrendezett (23) fém- 7i> henger is tartalmazza. Ennek nagy hővezetőképessége van és a fúrófolyadéktól a (4) test révén el van szigetelve. Egy termoelem egyik (24) forrasztási helye ebbe a fémhengerbe van ágyazva, a termaelem 80 másik (25) forrasztási helye pedig a (4) test alsó végén van exponáltain elhelyezve. A termaelem két (24) ós (25) forrasztási helyét egymással (26) vashuzal köti össze :és a termoelem a (27) vezetékek útján 85 a külszínen levő, a feszültséget mérő és feljegyző készülékhez csatlakozik. A külszínen tehát olyan készüléket alkalmazunk, mely a (8) és (12) forrasztási helyeket tartalmazó termoelem által, előidézett 90 feszültséget jegyzi fel, továbbá olyan készüléket, mely a (24) ós (25) forrasztási helyeket tartalmazó termoelemmel létesített feszültséget jegyzi fel, ezenkívül olyan készüléket is, mely a (16) fűtőtekercsen 9& adódó energiaveszteséget méri, illetve jegyzi fel. Mindezek a készülékek szokásos kivitelűek és ezeket a 4. ábrán együttesen a (28) szám jelzi. Szabadalmi igénypontok: 100 1. Eljárás folyadékkal telt fúrólyuk által átszelt altalajrétegek vizsgálatára1 és/vagy megkülönböztetésére, azzal jellemezve, hogy a fúrólyuk mentén egymást követő helyeken a vízszintes irá- 105 nyú hőáramlás sebességét jelző értékeket mérjük, illetve feljegyezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fúrólyukban egymást követő helye- 110 ken vízszintes irányban adódó hőmérsékletkülönbségeket mérjük, illetve feljegyezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellé- 115
