123864. lajstromszámú szabadalom • Árambevezetés üvegtartályokhoz és eljárás annak előállítására

2 1S38B4:.' összeérnek, úgy, hogy a kapott cső egyik olkotója mjentén is, e nyúlványak alatt és fölött, nyitott és a esőalakrú rész, alsó végén a lemez kivágásokkal, pl. nagyjáö ban háromszögalakú kivágásokkal van ellátva. Az ilyen árambevezetőt az, üvegnek rajta, való teljes átfolyását meggátló, pl. az alant ismertetendő módon úgy olvasztjuk be az üvegbe, hogy az olvadt 40 üveg szintje a csőalakú rósz felső nyitott vége fölött legyen, mert így aa üveg a cső belsejébe befolyik és azt teljes keresztmiétsKetében kitöltve, a lemezt kétöldalról veszi körül és tömítő zárást hoz 45 létre. Beolvasztás után, melyet célszerűen az üveg igen miagas hőmérsékletén végzünk és/vagy sajtolással támogatunk, a csőalakú rész kiálló végét, ha erre szükség van, mechanikai úton legömbölyített 20 heggyé, vagy a foglalatnak mlégfelelő más alakzattá alakítjuk, mi könnyen lehetséges, mert a beolvasztást úgy végeztük, hogy az üveg az áraimbevezető csőalakú részét ne teljes hosszában töltse ki. 25 Az ilyen árambevezető, anyagának vékonysága folytán, könnyen olvasztható be az üvegbe, jól köt és olcsó, alakja folytán pedig elég xugalmas ahhoz, hogy az üvegre nagy erőket ne adjon át, és ennek •30 ellenére elég vastag ahhoz, hogy a szokásos foglalatokba legyen illeszthető. Az edénybe benyúló vége pedig elég nagy keresztmetszetű és alakja, folytán elég merev ahhoz, hogy hozzá, pl. hegesztéssel, a 35 kívánt elektróda, vezetődrót, stb. kifogástalanul legyen erősíthető. A találmány szerinti árambevezetést és elkészítését alantiakban egy példában részletesebben ismertetjük a csatolt na-40 gyított léptékű rajzzal kapcsolatban, melyen az 1. ábra az árambevezetőt alkotó lemezt síkbafejtve mutatja, a 2. ábra a beolvasztásra kész árambeve-45 zető elölnézete, a 3. ábra ugyanannak oldalnézete, a 4. ábra a kész árambevezetést, azaz a már beolvasztott árambevezetőt érintkezöpecekké kialakított véggel, elölnézetben 50 mutatja, az 5. ábra pedig a beolvasztást szemléltető vázlatos metszet. Az 1. ábrán látható (1) fémlemez felső (la) nyúlványának szélessége az oldalsó 55 (lb) és (le) nyúlványok közt mért szélességnek kb. fele vagy még kevesebb. Az (!) lemez alsó végén a háromszögalakú (ld) kivágások vannak, miáltal a lemez alsó végén (le) esipkézet van. A 2. ábrán látható, hogy a beolvasztásra kész árambe- 60 vezető (lb) és* (lé) nyúlVáíiyai összeérnek és így az árambevezető hengeres részének palástfelületén a (2) és (3) hézagok képződnek. A 2. és 3. ábrán továbbá látható^ hogy az (la) nyúlvány nagyjában feliten- 65 gerpalást alakú, keresztmetszete tehát ívelt és így az anyag vékonysága dacára is elég merev. Az (la) nyúlvány felső végének keresztmetszete azonban egyenes tengelyű idom is lehet, ha ez pl. hegesztés 70 megkönnyítése céljából szükséges, azaz e sáv felső vége sík:

is maradhat. A 4. ábrán látható, hogy a (4) talptárcsa üveganyagába az árambevezető úgy van beolvasztva, hogy a (2) hézag még az üveg- 75 ben van, mely az árambevezető belső részét is kitölti, — az üvegből kiálló rész kivételével. Látható továbbá, hogy az árambevezető alsó vége, mely az érintkezőpecket alkotja, az (le) csipkézet összehajlítása 80 útján tompa, lényegileg zártvégű, heggyé van kialakítva. Az 5. ábrán látható, hogy beolvasztáskor az árambevezető alsó, még nyitott végébe az (5) magot dugjuk, melynek (5a) vállára fekszik fel az, (le) csip- 85 kék hegye. B mag adott esetben a szaggatott vonallal jelzett alakú is lehet, az (5) részt körülvevő gyűrűalakú (5b) része is lehet. E mag ugyanis arra való, hogy az olvadt üvegnek az árambevezető 90 alsó végébe való behatolását meggátolja, esetleges (5b) részei pedig az olvadt üveganyagnak rambevezető külső felülete menteni lehúzódását gátolják meg. Az (5b) részekkel ellátott mag használata kü- 95 1 önösen akkor célszerű, ha a beolvasztást a melegítéssel meglágyított üveg sajtóútján foganatosítjuk. Mint már említettük, az árambevezető üregének kis átmérője folytán, mely csak 100 igen hígfolyós vagy belesajtolt üveg esetén telik meg az üveggel annyira, hogy vákuumbiztos és mechanikailag is megfelelő kötést adjon, a beolvasztásnál az üveget előnyösen a szokásosnál maga- 105 sabb, pl. 1000 C° fölötti, hőmérsékletre hevítjük, mi célszerűen oxigén-világítógáz eleggyel táplált, körben elhelyezett kis lángokkal történik. Ha azonban akár az üveg erős felhevítésóvel, akár sajtolás.sal 110 gondoskodtunk arról, hogy az üveg az árambevezető hengeres részét a kívánt magasságban jól kitöltse, a beolvasztást lényegileg ugyanúgy foganatosíthatjuk, mint egyéb kis hőkapacitású árambeveze- 115 tőkét szokásos. Noha az üvegben a be-