123849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tejtermékeknek, különösen savónak szárítására

Mfojekmt li)40. évi június lió 1-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS. 123849. SZÁM. TV je. (X/í.) OSZTÁLY. — Sch. 3740. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés tejtermékeknek, különösen savónak szárítására. Wilh. Schmitz-Scholl cég*, Mülheim-Ruhr (Németország). A bejelentés napja 1939. évi január hó 27. Németországi elsőbbsége 1938. évi január hó 29. Tejtermékeket, főként savót szárító eljárások már ismeretesek. Így a tejtermékekből víztartalmuk egy részét közönséges elpárologtató segítségével el-5 vonták, majd a besűrített maradékot felszívóképes szerekkel, pl. korpával keverték. E keveréket azután aszalón megszárították. Ezt az ismert eljárást kizárólag takarmányszerek előállítására hasz-10 nálták. Tejtermékek elpárologtatóval végzett besűrítésénél továbbá megkísérelték a savtartalmat úgy megválasztani, hogy a besűrített szörpben 8—10 %tejsav legyen 15 jelen. E nagy savtartalomfeladata a szörp konzerválása volt. Végül volt olyan javaslat is, mely szerint a savót elpárologtatóben elősűrítették és az utószárítást hengeres szárítón végezték. Ez a szárító mód 20 aránylag nagy hőenergiát és oly nagyterjedelmű berendezéseket igényel, amelyek az eljárás gyakorlati alkalmazását megnehezítik. A találmány szerint a szárítás úgy 25 történik, hogy az elsürített tejterméket a besűrítő elhagyása után a csatlakozó kristályosodás alatt levegővel bensőén összekeverjük, úgyhogy likacsos testet kapunk, a meglevő és a keletkező hőt 30 pedig a nagyfelületű tömegből hűtéssel elvezetjük. A levegőt célszerűen nyomás alatt vezetjük be. Ily módon számos előnyt, melyeket eddig csak egyenkint lehetett elérni, egyidejűleg érünk el. Elő-35 szőr is a szárítás alatti habképzés szüksége nélkül a kiindulási oldat teljes szárazanyagtartakmát megkapjuk. A száraz terméket nem kell többé utánaszárítani. Az elősűrített anyagot az elpárologtatóhoz csatlakozóan egyetlen munka- 40 folyamatban készreszárítjuk. E végtermék likacsos, de nem habos vagy képlékeny, továbbá már nem nedvszívó és így tetszésszerinti hosszú ideig tárolható. A szárítás különösen a különféle savó- 45 fajtáknál, így savanyú savónál, édes savónál, kénsavsavónál és sósavsavónál alkalmazható. Utóbbi pl. nem lehetséges a hengeres szárítók esetén. Az eljárást célszerűen olyan berendezés- 50 ben valósítjuk meg, amelyhez a besűrített tejterméket átbocsátó hűthető tartály és verő szerszámok tartoznak. Utóbbiak a • tejterméket finoman felaprítják és a levegővel összekeverik, egyúttal pedig a 55 besűrített tejterméket továbbíthatják is. A példaképen 65% szárazanyagra besűrített tejterméket a vákkumos elősűrítéshez csatlakozó kristályosodás alatt egyetlen munkafolyamatban levegővel 60 bensőén összekeverjük és í^y likacsos testet kapunk. Ily módon, a lehető legrövidebb idő alatt, a tartósság szükséges határáig terjedő további víztelenítés és így a besűrített tejtermék megszilárdu- 65 lása, megkeményedése és megszáradása következik be. Ezt az eredményt az erősen kristályos tejtermékeknél lényegileg az teszi lehetővé, hogy azt gáznemű anyaggal, főként levegővel, bensőén ösz- 70 szekeverjük. A keverés után erősen likacsos, nagyfelületű test keletkezik. A likacsos anyagszerkezetben végtelen sok apró légcsatorna jön létre, melyek lehetővé teszik, azt, hogy a besűrített tömeg 75 minden legkisebb részecskéje a légköri