123841. lajstromszámú szabadalom • Száraz egyenirányító
2 123841. nem vonzódnak nagyobb potenciálú pont felé. (2)-ben ugyanis a mezőerősség ehhez túlkicsiny, mert a feszültségesés az (1) és (2) rétegek között kicsiny. A (2) határréteg 5 a (3) záróréteg irányában elektronokat ugyancsak nem emittál, mert rossz vezetőanyagból van, mely szabad elektronokat természetesen csak kisszámban vagy egyáltalán nem tartalmaz. 10 Ámbár az (1) félvezető elektróda vezető képességét aránylag nagyra választhatjuk, az ellenemisszió túlnagygyá mégsem válhat, ami az egyenirányító kedvező hatásfokát biztosítja. 1» A (2) határréteg számára előnyösen oly anyagot alkalmazunk, mely az (1) félvezető elektróda alkatrészeinek legalább egyikét tartalmazza. A következőkben a találmány szerinti 20 egyenirányító (3) zárórétegének előállítását a rajzon látható foganatosítási példa vázlata kapcsán magyarázzuk meg. Olyan rézoxidulból (Cu2 0-ból) való kis (1) lemezt, mely elégséges fölös oxigént 25 tartalmaz ahhoz, hogy a szárazegyenirányítóban félvezető szerepét megfelelően betöltse, felületén fölös oxigénjétől teljesen vagy részben megfosztjuk, pl. úgy, hogy hidrogénnel igen óvatosan redu-30 kálunk vagy pedig elektronokkal, vagy ionokkal bombáztatunk. Ekként a felületen 10-6 —10 -5 cm vastagságú, vékony (2) hártya keletkezik, melynek fajlagos ellenállása jelentékenyen nagyobb, mint 35 az (1) lemezé. Erre a (2) hártyára, mely tehát a határréteg, polisztirolból való (3) záróréteget úgy viszünk fel, hogy az (1) lemezből és a (2) rétegből álló elektronegatív elektródát polisztirolnek gyorsan 40 elgőzölgő anyagban, pl. benzinben való oldatába mártjuk, majd a fürdőből lassan kihúzzuk. Az elektródához tapadó oldat oldószere elgőzölög, a polisztirol pedig, mely igen kedvező dielektromos és mecha-45 nikai tulajdonságú, sűrű réteg alakjában visszamarad. A (3) záróréteg vastagságát az egyenirányító elektródáira kapcsolandó feszültség szabja meg. E vastagság függ attól a sebességtől, mellyel az elektródát 50 a fürdőből kihúzzuk, függ továbbá az alkalmazott oldat töménységétől és általában 0.1 és 10 p. között ingadozik. A (3) zárórétegre ez esetben ellenelektródaként (4) fémréteget (alacsony olvadáspontú 55 ötvözetet, mely egyebek között kadmiumot és bizmutot tartalmaz), pl. Wood-féle fémet viszünk fel. A gyakorlatban szintén kedvezően foganatosítható további példa a következő : (,o Elektronegatív elektródaként ezüstszulfid-(Ags S)-ből való kis lemezt alkalmazunk. Az elektródafelületnek kénsavvaló való kezelésével e felületet oly réteggel látjuk el, melynek fajlagos ellenállása (>;> nagyobb, mint az egyik elektródát alkotó félvezető belsejéé. Az így előállított határrétegre ezután a záróréteget visszük fel, ami úgy történhet, hogy szervetlen oxidot, amilyen a kvarc (Si02 ), magnézium-, 70 illetve berilliumoxid (MgO), illetve (BeO), a gőzfázisból vékony réteg alakjában lecsapatunk. További példa a következő: Elektronegatív elektródaként szelént 7-> alkalmazunk, melynek vezetőképességét szigetelő fémvegyületek, mint pl. alumíniumoxid (A12 0 3 ) hozzáadásával fokozzuk. Azzal, hogy a szelént a félvezető módosulattá való átalakítás céljából he- 80 vítjük, felületéről vékony réteget elgőzölögtetünk és ekkor a hozzáadott fémvegyületből ott vékony réteget kapunk, mely nagy fajlagos ellenállású határrétegként hat. Erre a határrétegre a (3) záró- 85 réteget ismert módon vihetjük fel. Ily elektródarendszer kedvező hatását az eredményezi, hogy ez elektronegatív elektróda és a határréteg együttes ellenállása tényleg kisebb, mint az olyan ÍM» elektronegatív elektródáé, melynek vezetőképességét nem fokoztuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Szárazegyenirányító, melynél mindegyik cella különböző emisszióképes- »•"> ségű anyagból való két elektródát tartalmaz és ezeket egymástól szilárd, nemvezetőanyagú záróréteg különíti el, azzal jellemezve, hogy a záróréteg és a kisebb emisszióképességű réteg iflO nem azonos anyagból van és e két réteg (1) és (3) között olyan határréteg fekszik (pl. 2), mely nagyobb fajlagos ellenállás, mint maga a kisebb emiszszióképességű réteg (pl. 1). 10"> 2. Az 1. igénypontban meghatározott szárazegyenirányító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a határréteg oly anyagból van, mely a kisebb emisszióképességű elektróda alkat- no részeinek legalább egyikét tartalmazza. 3. Eljárás a 2. igénypontban meghatá-
